Nincs pénze orvosra? Haljon meg! – itt tart Kanada az eutanázia engedélyezésében

Christine Gauthier 10 évet szolgált a kanadai hadseregben. Egy gyakorlatozás során súlyosan megsérült a gerince, így tolószékbe kényszerült. Később parasportoló lett és kajakosként öt világbajnokságot nyert. 

Gauthier elmondása szerint ahogy teltek az évek, egyre inkább úgy érezte, hogy a kanadai kormányzat cserben hagyja őt. Hiába volt veterán és kitüntetett sportoló, öt évet kellett várnia, hogy új tolószéket kapjon, miután leadta az igényét. Azonban a legnagyobb megaláztatás akkor érte, amikor egy rámpát szeretett volna, hogy könnyebben tudjon közlekedni az otthonában, és egy tisztviselő a következőt mondta neki: 

A kanadai veterán történetét a Telegraph brit lap mutatta be egy dokumentumfilmben, amely Kanada progresszívnek címkézett intézkedéseiről szól. Az 53 éves korábbi paralimpikon a kanadai parlamentben is vallott a történetéről. Nem ő az egyetlen érintett: az elmúlt néhány évben több veterán hasonló történetekről számolt be. Az egyik leghíresebb eset egy olyan kanadai katonáé volt, akit súlyos poszt-traumával kezeltek, és a veteránügyi minisztérium egyik dolgozója felvetette neki, 

Eutanázia kanadai módra

Az észak-amerikai országban 2015-ben a Legfelsőbb Bíróság alkotmányellenesnek minősítette az asszisztált öngyilkosság tilalmát – írja a Spectator magazin. A következő évben a kanadai parlament törvénybe iktatta az eutanáziát engedélyező jogszabályt, de csak azok számára, akik végstádiumú betegségben szenvednek, és haláluk „észszerűen előrelátható”. 

2021 óta az is választhatja az eutanáziát, aki „olyan betegségben vagy fogyatékosságban szenved”, 

A procedúrát Kanadában MAID-nek hívják (medical assistance in dying) amely magyarul: „orvosilag segített halál”. Ez azt jelenti, hogy az orvos az, aki egy halálos injekció beadásával véget vet a páciens életének, ezt magyarul „aktív eutanáziának” is hívják. 

A Vancouver Sun leírja, hogy csak 2021-ben több mint 10 ezer ember választotta az eutanáziát Kanadában. A cikk megjegyzi, hogy bár Kalifornia államnak nagyobb a lakossága, mint Kanadának, az amerikai államban mégis 22-szer kevesebb az orvosilag segített öngyilkosságok száma. 

Miért más Kanada? 

Az elmúlt két évben az amerikai és a brit sajtóban számtalan cikk jelent meg, amely a kanadai MAID törvényeket taglalta. A legnagyobb aggodalom az, hogy 

A Spectator magazin elemezte, hogy miként érinti a törvény liberalizációja a legkiszolgáltatottabb embereket. A cikk leírása szerint már 2021 előtt is voltak kérdéses esetek, de a helyzet azóta csak rosszabbá vált. Leírják, hogy egy nő például azért választotta az orvosilag segített halált, mert a Coviddal kapcsolatos adóssága miatt nem tudta kifizetni a krónikus fájdalmát elviselhetővé tevő kezelést.

A lap leírja: az egyik legkegyetlenebb része a kanadai törvényeknek az, hogy a kormány pénzt takarít meg azzal, ha minél többen választják az idő előtti halált. A hivatalos adatok szerint a régi MAID rendszer évi 86,9 millió dolláros „megtakarítást” jelentett, míg 2021 utáni rendszer további évi 62 millióval csökkenti a kiadásokat.

A Spectator rámutat: Kanadában kevesen hajlandóak megkérdőjelezni, hogy

A kanadai Global News interjút készített több olyan kanadaival, akik a nehéz életkörülményeik és nem elsősorban a betegségük miatt terveznek meghalni. A riport bemutatja, hogy mindössze egy telefonhívás megkezdeni a procedúrát.

A Global News-nak nyilatkozott a hatvanöt éves Les Landry is, akinek az egészségügyi problémái egy sérvvel kezdődtek, és mára olyan sok egészségügyi gondja van, hogy segélyekből kell megélnie. „Nem akarok meghalni, de nem tudom elképzelni, hogy életem hátralévő részében így éljek” –  mondta a férfi. 

A Vox nevű liberális oldal a kanadai törvényekkel kapcsolatban szervezett egy vitát, a MAID egy támogatója és ellenzője között. Az ellenző oldalon helyet foglaló John Maher pszichiáter elmondta: 

– mivel szegények és magányosak, nem látnak kiutat. 

Maher hozzátette: három fontos védelem nem lett beleírva a MAID törvényekbe: nem kell bebizonyítani, hogy minden kezelés ki lett próbálva; az orvos is felvetheti a lehetőséget, nemcsak a beteg; és nem ellenőrzi senki, hogy az orvosok betartottak-e minden szabályt. 

A pszichiáter szerint sok esetben egy tolószékre, ápolóra, idős otthoni helyre tovább tart a várakozás, 

„Itt egy társadalom, amely kész arra, hogy segítsen az állampolgárainak meghalni ahelyett, hogy olyan szolgáltatásokat biztosítana, amelyekről tudjuk, hogy működnek, segítenek és amelyek csökkentik a szenvedést. Erkölcstelen megölni azokat, akik várólistákon vannak” – mondta Maher. 

Újabb liberalizáció 

2024-ben a kanadai kormány még jobban kibővíti azoknak a körét, akik igényelhetik az aktív eutanáziát: 

Maher, akinek munkája a súlyos mentális betegségek kezelése elmondta: a törvények megnehezítik a munkájukat. 

„Vannak betegeink, akik már elkezdték mondani, hogy: »abbahagyjuk a kezelést, feladjuk, inkább meghalunk«. Ez aláássa az erőfeszítésinket, hogy segítsünk a pácienseknek a kihívást jelentő és hosszú kezelésekben kitartani, amelyek segíthetnek nekik meggyógyulni. Már nem csak öngyilkosság prevencióval kell foglalkoznunk, hanem MAID prevencióval is” – mondta Maher. 

A radikális törvényeket sokan azzal mentegetik, hogy a felmérések szerint a kanadai társadalom jelentős része támogatja a MAID szabályozásokat. A Global Newsnak nyilatkozó Trudeau Lemon kanadai jogász szerint a jogszabályok sértik a fogyatékkal élők jogait. Szerinte félreértelmezett együttérzés azt gondolni, hogy a fogyatékosság okot ad arra, hogy valaki előbb befejezze az életét. 

A Telegraph 2023-as dokumentumfilmjében a brit lap riportere megjegyzi, hogy a radikálisan progresszív törvények sora, úgy tűnik, 

„Nem vagyunk annyira poszt-keresztény társadalom, amennyire lehetünk még” – jegyezte meg a filmben megszólaló Jordan B. Peterson népszerű kanadai pszichológus. „Nem hiszem, hogy ilyen dolgok előfordulnának egy igazi keresztény társadalomban. A kereszténység, a judaizmus, de még valószínűleg az iszlám is szemben áll ezekkel. A zsidó-keresztény világnézet abból a metafizikai feltevésből indul ki, hogy minden ember isteni szikrát hordoz magában, és az államnak nincs joga belenyúlnia ebbe, sőt tisztelnie kell ezt” – vallja Peterson. 

Nyitókép: Jeffrey Basinger/Newsday RM via Getty Images