Finnország lezárja a határait, ennek az oroszok biztos nem fognak örülni!
Váratlan és kemény lépést tett a finn kormány az egyre növekvő migrációs nyomás miatt.
Orosz területen elfogott migránsokat szállítanak Ukrajnához közeli katonai táborokba a BBC szerint.
Fokozódik a migrációs helyzet Oroszországban is. Mint arról lapunk is beszámolt, Finnország mind a nyolc határátkelőjét lezárta Oroszország felé, így nincs határforgalom, senkit nem engednek át a mintegy 1300 kilométeres határszakaszon, ami tavaly óta a NATO és Oroszország határa is egyben.
Oroszországban ezért egyre nagyobb gondot okoz a migrációs helyzet,
hiszen sok ázsiai migráns a világ legnagyobb területű országán keresztül próbál eljutni a vágyott Skandináviába.
Ezt is ajánljuk a témában
Váratlan és kemény lépést tett a finn kormány az egyre növekvő migrációs nyomás miatt.
A BBC most arról számolt be: bizonyítékokat láttak, miszerint számos idegent Ukrajnához közeli katonai táborokba szállítanak az oroszok. A brit portál szerint régi gyakorlat már, hogy a migránsoknak fenntartott gyűjtőtáborokban orosz katonai szolgálatról szóló szerződést tesznek eléjük. Ez viszont most fokozódik is, ahogy
egyre több migráns torlódik fel a lezárt finn határ előtt.
Az Oroszországhoz tartozó, Finnországgal határos karéliai bíróságok ügyiratai szerint az elmúlt három hétben 236 embert – köztük például egy odáig vetődött, negyvenes éveiben járó szomáli férfit – tartóztattak le amiatt, mert érvényes vízum nélkül tartózkodtak orosz területen. E személyeket deportálják a hatóságok. Ugyanez a gyakorlat érvényesül a régi szovjet nevét máig megtartó Leningrádi, valamint Murmanszki Régióban is.
A BBC szerint a letartóztatottakat megkeresik a hadsereg képviselői, jó fizetést, egészségügyi ellátást és orosz tartózkodási engedély megadását kínálva nekik – ha vállalnak egy évnyi katonai szolgálatot. A BBC által megszólaltatott szomáli férfi, Awad arról beszélt: júliusban érkezett Oroszországba, onnan pedig továbbment Belaruszba, és ott hónapokig próbálkozott a Lengyelországba és ezzel az EU-ba való bejutással, de hiába. Majd az internetes chatekben azt olvasta, hogy a finn-orosz határ átjárhatóbb.
Erről viszont elég sokan értesülhettek, és ebből indult ki aztán az őszi finn-orosz határvidéki migrációs válság. A finn hatóságok azzal vádolták az oroszokat, hogy bátorítják a migránsokat a Finnország felé való útjukra, ráadásul abbahagyták az irataik ellenőrzését is.
A finnek szerint az oroszok bicikliket is adtak a migránsoknak,
hogy ezzel tekerjék le gyorsabban az utolsó szakaszt a két ország határáig. A finn hatóságok végül sorra lezárták a határátkelőiket, az utolsót november 29-én.
A BBC által megszólaltatott szomáli férfi szerint nekik nem segített senki, ő maga egy társával taxit bérelt Szentpéterváron, hogy aztán órákig autózzanak egy messzi északi finn határvidék közelébe. Amikor viszont ellenőrizték a taxit, letartóztatták őkt. Másnap el is ítélték, és elszállították egy gyűjtőközpontba. Az eléjük tolt katonai szerződések oroszul voltak írva, ami nem tudtak elolvasni,
csak annyit mondtak nekik, hogy az „egyszerű és jó”.
Awad végül aláírta a deportációtól való félelmében, aztán egy busszal délre szállították őt, egy Ukrajnához közeli katonai táborba. Azt mondta, ekkor jöttek rá, hogy harcba fogják küldeni őket, mert állítása szerint erről nem beszéltek neki az orosz hadsereg emberei. „Nem tudtam, mit írok alá, mert nem az én nyelvemen volt írva. Én menedékkérő vagyok, nem katona” – mondja most a szomáliai migráns.
Mint arról korábbi cikkeinkben is beszámoltunk,
Oroszországban a demográfiára is kihat a lassan két éve zajló ukrajnai háború.
A legképzettebb, nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező fiatal férfiak közül sokan vagy kivándorlással, vagy más módokon kibújnak a katonai szolgálat alól, de amennyiben illegalitásba vonulnak, az akár egy életre megnehezíti az Oroszországba való visszatérésüket. Sok orosz pedig elköltözik a keleti, távoli országrészekbe, hogy távol tartsák magukat a háborútól és annak hatásaitól.
Ezt is ajánljuk a témában
A háború februári kirobbanását követően is már megindult az orosz migráció, de miután Putyin bejelentette a részleges mozgósítást, a helyzet tovább fokozódott.
Eközben az orosz hatóságok leginkább a nagyvárosoktól távoli, kisebbségek lakta vidékeken toborozzák vagy sorozzák be az ukrajnai háborúba szánt újoncokat, ahonnan tehát tartósan vagy örökre szintén eltűnnek a fiatal férfiak.
Az orosz népességszaporulat sem áll jól, sőt: bár egy évtizede volt egy ideig javuló tendencia, most
Oroszország is súlyos demográfiai krízissel szembesül,
a termékenységi ráta 1,42 gyermek/nő.
Miközben az etnikai oroszok aránya 81 százalékon áll az oroszországi lakosságon belül, addig a kaukázusi és közép-ázsiai vidékeken gyarapodik a muszlimok részaránya, akik egyre jobban meg is szerveződnek. A 13 milliós Moszkvában 8 százalék a muszlim lakosság aránya, tehát
mintegy egymillió muszlim él az orosz fővárosban.
Kérdés, hogy az Oroszországot is sújtó interkontinentális migrációs folyamatok hogyan hatnak majd hosszú távon az országra, különösen ha nyugati határaik nagyrészt elzárva maradnak az ukrajnai háború és annak politikai következményei miatt.
Ezt is ajánljuk a témában
Az orosz-ukrán háború mindkét ország népességét felmorzsolja – az oroszok is fogynak, de nekik legalább van utánpótlásuk; azt is megnéztük, honnan.
Nyitókép: Oroszországból érkezett migránsokat kísérnek finn határőrök Lappföldön novemberben (Emmi Korhonen / Lehtikuva / AFP)