Eu-csúcs: Orbán megvétózta a ukránoknak szánt extra pénzeket
Jövőre visszatérünk a kérdésre az Európai Tanácsban, megfelelő előkészítés után – tette hozzá a miniszterelnök.
Olha Stefanisnya szavai szerint nagyon elszántak voltak a tagállami vezetők, hogy mindenképpen csatalkozási tárgyalásokat kezdjenek a háborúban álló országgal.
Az uniós tagállamok azt fontolgatták, hogy ha Magyarország megakadályozta volna az Ukrajnával való tárgyalások megkezdését, akkor megfosztották volna vétójogától – mondta Olha Stefanisnya, Ukrajna európai és euroatlanti integrációjáért felelős miniszterelnök-helyettese, írja a Pravda.
Ismert: a magyar kormányfő csütörtök este inkább kivonult az állam-és kormányfők tanácskozásának helyet adó teremből, így nélküle meg tudták szavazni, hogy a háborúban álló ország elkezdje a csatlakozási tárgyalásokat az Unióval. A miniszterelnök a konkrét újabb pénzbeli támogatásába azonban nem ment bele.
Ezt is ajánljuk a témában
Jövőre visszatérünk a kérdésre az Európai Tanácsban, megfelelő előkészítés után – tette hozzá a miniszterelnök.
Orbán később a Kossuth Rádióban elmondta: 8 óráig győzködte kollégáit, de később nem akart részt venni a rossz döntésben, ugyanakkor egyedül nem is akarta megakadályozni azt. Leszögezte: a további folyamatban még így is 75 alkalma lesz neki, illetve a magyar parlamentnek is akadályt emelni Ukrajna EU-s csatlakozása elé.
A csütörtöki döntés még nem jelent konkrét jogsérelmet Magyarország számára, ezért sem kívánta azt megakadályozni Orbán.
Most a jól értesült ukrán politikus arról beszélt, hogy ha a helyzet kritikusabb lett volna, mint amilyen valójában volt, a 26 uniós tagállam kész lett volna megfosztani Magyarországot a szavazati jogától, és egyhangúlag elfogadni az ukrán ügyet. Más kérdés, hogy ez az uniós jog, az alapszerződések és az évtizedes gyakorlat lábbal tiprása lett volna,
amit nem tudni, hogy hogyan lehetett volna kivitelezni, Stefanisnya erről nem beszélt.
Az Európai Unió állam-és kormányfőket tömörítő Európai Tanács nevű intézményébe ugyanis annak 70-es évekbeli létrejötte óta kialakult szokás, ( ami jogilag is le van fektetve) hogy bizonyos nagyobb súlyú döntések ( ilyen például egy harmadik ország csatalkozása az EU-hoz) csak teljes egyetértéssel születhetnek, ha mindneki beleegyezik.
Ezt hívja a köznyelv vétójognak, és ezt akarja most megszüntetni az Európai Parlament és Guy Verhofstadt.
Ezt is ajánljuk a témában
Az EP-képviselő úgy véli, reformokra van szükség.
Ezt is ajánljuk a témában
A magyar jogállamiságról szóló jelentés szerzője nem adna időt Orbán Viktornak arra, hogy szövetségeseket gyűjtsön.
Nyitókép: Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Robert Golob szlovén, Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök, Nikosz Hrisztodulidisz ciprusi elnök és Alexander De Croo belga miniszterelnök az Európai Unió csúcstalálkozóján. Forrás: MTI/EPA/Olivier Hoslet
Ezt is ajánljuk a témában
A miniszterelnök péntek reggel Ukrajna EU-csatlakozásáról, az ukránoknak szánt magyar pénzekről, valamint a szuverenitásvédelmi törvényről is beszélt. Összefoglalónk!