EXKLUZÍV: Szolidaritási látogatást tesz Izraelben Novák Katalin
A magyar köztársasági elnök előtt csak a legfontosabb európai vezetőket fogadta a zsidó állam.
Felmelegítették a régi paneleket a konzultációs plakátkampány miatt.
Plakátkampánnyal hirdeti a kormány a következő nemzeti konzultációt, melynek keretében Magyarország szuverenitásának védelméről mondhatnak majd különböző témákban véleményt a magyar választók. A plakátokon azok szerepelnek, akikkel kapcsolatban a magyar kormány úgy gondolja, hogy ellenségei a magyar szuverenitásnak: a magyar bevándorláspolitikát célba vevő sorosista NGO-birodalom új feje, Alex Soros, valamint a migráció mellett Ukrajna-ügyben és LMBTQ-ügyekben is másfajta magyar politikára vágyó Ursula von der Leyen, a Magyarországot régóta uniós pénzekkel zsaroló Európai Bizottság elnöke.
Az EUobserver ennek hírére elővette a magyar kormány Soros-kampányainak klasszikus ellenszerét: a kampány szerintük antiszemita. „A Soros családot gyakran démonizálják az antiszemita konteósok” – írja a brüsszeli lap, melynek szerzője szerint
a plakátok Orbán első antiszemita húzását jelentik azóta, hogy Gázában október 7-én kitört a háború,
amely még nagyobb kockázatnak teheti ki a zsidókat a gyűlöletbűncselekmények eleve példátlanul magas szintjének korában”.
Az Európai Bizottság 2019-ben, a legutóbbi Soros-kampányban hivatalos reakciót adott ki a magyar kormány plakátjaira, most viszont nem foglalkoztak vele. Az EUobserver szerint „a magyar miniszterelnök csökkenő európai relevanciájának jele”, hogy mikor Von der Leyen szóvivője megmutatta a plakátokat a Bizottság elnökének, „szeme sem rebbent. Fel sem húzta a szemöldökét, cseppet sem zavartatta magát”.
A szóvivő nyilatkozatában hozzátette: a nemzeti konzultációban szereplő állítások – például az, hogy az EU a Hamászt finanszírozza – „teljesen hamisak”.
Emlékezetes: az Izrael és Gáza közötti konfliktus újabb fellángolását követően az Európai Bizottság bővítési és szomszédságpolitikai biztosa, a magyar Várhelyi Olivér megpróbálta befagyasztani a palesztinoknak szánt 691 millió eurós uniós segélycsomagot, de ez a törekvése más biztosok ellenállása miatt nem járt sikerrel. Lépése miatt ugyanakkor az Európai Parlament egy marokkói születésű, a francia zöldek színeiben politizáló képviselője Várhelyi kirúgására szólította fel Von der Leyent. Miközben egyébként közismert, hogy a segélyek egy jelentős részét a Hamász rendszerint saját csapásmérő képességei fejlesztésére használja fel, ennek egy kirívó esete volt, amikor kiderült, hogy az EU által fizetett vízvezetékekből eszkábált rakétákat a terrorszervezet.
Az EUobserver a témában megszólaltatja Ara-Kovács Attilát, a DK EP-képviselőjét, aki szerint „Von der Leyen túl megengedő a magyar kormány antiszemita viselkedésével szemben”, amely egyébként veszélyezteti a Magyarország és Izrael között Orbán Viktor országlása alatt felépült baráti viszonyt.
Az európai fővárosokban eközben rendszeresek a palesztinpárti tüntetések, melyeken egyesek csak a palesztinok emberi jogaiért állnak ki, mások viszont az Izrael ellen terrortámadásokat elkövető Hamászt éltetik. Korábban térképen szedtük össze, hol történtek ilyenek –
az antiszemitának titulált magyar kormány székhelye, Budapest (Pozsony mellett) azon igen kevés európai főváros közé tartoznak, amelyben eddig ilyesmire nem került sor.
Sőt: a magyar lakosság a Századvég friss mérése szerint Izraelt inkább pozitív, míg Palesztinát és a Hamászt súlyosan negatív színben látja. A magyar-izraeli barátság repedezésének egyelőre nem látszanak jelei, Novák Katalin köztársasági elnököt november elején az elsők között fogadta szolidaritási látogatásra Jeruzsálemben Jichák Hercog izraeli elnök.
Ezt is ajánljuk a témában
A magyar köztársasági elnök előtt csak a legfontosabb európai vezetőket fogadta a zsidó állam.
Ezt is ajánljuk a témában
A dzsihádot és Izrael pusztulását követelő londoni százezres tömeg csak egy volt a sok közül. Mutatjuk!
Az EUobserver cikkében a nemzeti konzultációhoz semmilyen módon nem kötődő svéd NATO-csatlakozás ügyét is tárgyalja. Ebben az ügyben is egy DK-s képviselő, az Európai Parlamentbe igyekvő Vadai Ágnes véleményére támaszkodtak, aki közölte velük: a magyar kormány nem szuverén, mert Svédország NATO-csatlakozásának ügyében Törökországhoz köti magát.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd