Újabb súlyos vádakkal illetik a volt amerikai elnököt, ami miatt most újra meg kell jelennie az igazságszolgáltatás előtt.
Mint arról lapunk is beszámolt, a Donald Trump ellen eddig zajló eljárások mellé most egy újabb is becsatlakozott. Trumpot formálisan csütörtök folyamán vádolják meg azzal,
hogy a 2020-as elnökválasztási vereségét hozó eredmény megváltoztatására szervezkedett
– gyakorlatilag államrend elleni összeesküvés a vád.
A négy pontból álló vád szerint Trump az Egyesült Államok megtévesztése érdekében törekedett összeesküvésre, emellett meg akarta akadályozni egy hivatalos eljárás lefolytatását, illetve volt olyan is, amit meg is akadályozott.
A 45 oldalas vádemelési indítványt Jack Smith különleges ügyész nyújtotta be. Annak tartalma szerint Trump és szövetségesei
tudatosan terjesztettek hamis információkat választási csalás vádjáról,
és megpróbálták megakadályozni az elnökválasztás eredményének 2021. január 6-ai hivatalos elfogadását.
A vád szerint Trump „ismételten és széles körben terjesztette hamis vádjait, amivel feszült nemzeti hangulatot, bizalmatlanságot és dühöt gerjesztett, és rombolta a választási rendszer adminisztrációjába vetett bizalmat”.
Az iratokban hangsúlyozzák, hogy Trump és társai többször is megpróbálták Mike Pence alelnököt, egyben a szövetségi Szenátus elnökét arra ösztökélni, hogy utasítsa el az elektori kollégium Joe Biden győzelméről szóló döntését.
Az ezzel kapcsolatos bizonyítékokat maga Mike Pence szállította, aki – mint most kiderült –
azokban a napokban feljegyzéseket készített Trumpék követeléseiről,
és ezeket most átadta az ügyben illetékes esküdtszéknek. Pence emellett nyilvánosan is többször beszélt arról, milyen helyzetbe került a 2020-as elnökválasztás utáni hetekben.
Mint arról korábban lapunk is írt, 2021 januárjában, a capitoliumi sajnálatos események napjaiban végleg eltört Trump és Pence kapcsolatrendszere. Miután az elnökválasztás eredményét Trump és körei – és republikánus szavazók tömegei – csalásvádakkal illették, Trump Pence-t mint a Szenátus elnökét sürgette, hogy a hivatalos eredményeket felülbírálva jelentse be, valójában ők nyerték a választást. Pence közölte, hogy nincs ilyen jogköre.
A New York Times szerint Trump azt üzente Pence-nek:
„Eldöntheted, hogy hazafiként akarsz-e bekerülni a történelembe, vagy punciként”
– az elhangzott pussy szót persze fordíthatjuk beszarinak, gyáva nyúlnak, kiscicának egyaránt, kinek hogy tetszik.
Mike Pence Trump követelésével szemben hivatalos levélben is megerősítette, hogy az alkotmány értelmében nem dönthet arról, mely voksokat tekinti érvényesnek és melyeket nem.
Ezt is ajánljuk a témában
„Trump elnök azt követelte tőlem, hogy válasszak közte és az alkotmány között.” Mike Pence is megméreti magát a republikánusok elnökjelölti versengésében: első megszólalásában Donald Trumpot kritizálta a 2021 januári capitoliumi ostrom miatt.
A Capitolium ostromának napján az épület közelében beszédet tartó Trump még mindig Pence-t sürgette, hogy cselekedjen helyesen, a dühös tüntetők és a Capitoliumba betörők közül pedig
sokan konkrétan népharaggal fenyegették az alelnököt,
aki egyes források szerint az épületen belül veszélyesen közel került a behatoló tömegekhez.
Pence a nyár elején Iowában arról beszélt: szerinte Trump bátorította fel a Capitolium előtti tüntetőket, és ismét megerősítette, hogy téves volt az az elképzelés, miszerint ő képes lett volna felülbírálni a választás eredményeit.
„És az amerikai embereknek tudniuk kell, hogy azon a napon Trump elnök azt követelte tőlem, hogy válasszak közte és az alkotmány között”
– fogalmazott Pence, úgy folytatva: „Most a választóknak ismét egy hasonló döntést kell meghozniuk. Én az alkotmányt választom és mindig így fogok tenni.”
Pence szerint Donald Trump capitoliumi ostrom alatti tetteinek ki is kellene zárniuk, hogy Trump valaha visszatérhessen a hatalomba. „Hiszem, hogy aki önmagát az alkotmány elé helyezi, soha nem lehet az Egyesült Államok elnöke.”
Ami pedig most történik, az a Trumppal szembeni első jogi felelősségre vonási kísérlet az elvesztett elnökválasztásával és a Capitolium 2021 januári ostromával kapcsolatban, ami azóta is a legélesebb politikai viták tárgya az Egyesült Államokban.
A volt elnöknek nem lesz könnyű dolga önmagában sem, az eljárást lefolytató bíró személye meg még inkább nehezíti a felelősségre vonás megúszását.
Tanya S. Chutkan bírónő Jamaikáról származik, és Barack Obama demokrata elnök jelölte kerületi bírónak 2014-ben. Chutkan ítélkezett a Capitolium ostromához kapcsolódó több ügyben is, méghozzá meglehetősen szigorúan. Mint arról az Euronews beszámol:
a bírónő néhány alkalommal még az igazságügyi minisztérium ügyészei által kértnél is szigorúbb ítéletet hozott.
Összesen 31 ember ügyében járt el, és egyikük sem úszta meg hosszabb-rövidebb börtönbüntetés nélkül.
Chutkan így indokolta meg a bírói gyakorlatát a zavargással kapcsolatos ügyekben: „Egyértelművé kellett tenni, hogy a kormány erőszakos megdöntésére és a békés hatalomátadás megakadályozására tett kísérletek, valamint a bűnüldöző szervek elleni támadások egészen biztosan büntetést vonnak maguk után”.
A vádat képviselő Jack Smith ügyész sem most jött a falvédőről, és nem meglepő módon demokrata kapcsolatokkal rendelkezik, erről itt írtunk részletesebben.
Ezt is ajánljuk a témában
Már többször is vádolták Jack Smith különleges ügyészt azzal, hogy politikai alapon folytat eljárásokat politikusok ellen. A háttérben pedig Soros György alapítványai is feltűnnek.
Trump az újabb ügyön túlmenően már most is több eljárással néz szembe az amerikai igazságszolgáltatásban.
Az ellene folyó eljárások ugyanakkor nem hogy csökkentették, hanem meg is erősítették népszerűségét. A FiveThirtyEight választási szakportál legújabb kutatásai szerint
a republikánus választók körében 53 százalékon áll Donald Trump,
míg a második helyen Ron DeSantis szerénykedik 16 százalékkal. Az előválasztáson szintén induló Mike Pence, Trump korábbi alelnöke, mostani ellenfele pedig mindössze 4 százalékos támogatottságot tudhat magáénak.
De ha a jövő évi elnökválasztásig esetleg valamelyik ügyben elítélik, sőt letöltendőt kap Donald Trump, a volt elnök akkor is elindul a választáson – ígéri maga Trump, és ahogy lapunk is beszámolt arról, az amerikai jog nem is tiltja ezt. A kérdés csak az, hogy mi történik akkor, ha az esetleges börtönbüntetését töltő Donald Trump meg is nyeri a választást – erre aztán tényleg nem volt precedens az amerikai politikatörténetben.
Ezt is ajánljuk a témában
A Donald Trump körül sokasodó eljárások beárnyékolják a volt elnök kampányát.
A Forbes egyszerű példával illusztrálta a helyzetet.
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
A portál információi szerint Oroszország kivonulóban van Szíriából, noha a Kreml arról beszél: barátsággal és szeretettel fordulnak az Aszadot megbuktató, győztes lázadókhoz, a tárgyalásaik pedig már folynak velük.
A német CDU EP-képviselője szerint meg kell akadályozni, hogy Trump szemében a magyar miniszterelnök legyen „Mr. Európa”.
Üdvözölte a Kreml az amerikai elnök bírálatát Kijev Oroszországra mért mélységi rakétacsapásaival kapcsolatban.
Dopeman és Czutor Zoltán vitázott a Mandiner Presszó legutóbbi adásában.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
