Robert Habeck gazdasági miniszter szerint szűk esztendőkre kell felkészülniük a németeknek.
A radikális energiapolitikai váltást régóta sürgető és kormányon megvalósítani kívánó német Zöldek szövetségi gazdasági minisztere, Robert Habeck arról beszélt: Németországra öt kemény év vár, az országnak kölcsönt kell felvennie ahhoz, hogy támogassa a vállalatok energiaköltségeit, ellenkező esetben elveszítik az iparukat – írja a Politico.
A zöld ipari átállás miatti kemény évek „terheket raknak majd az emberekre”
– tette hozzá a zöld miniszter. Habeck kommentálta azt is, hogy az IMF szerint idén a német gazdaság 0,3 százalékkal zsugorodni fog: „Az adat egyértelműen nem jó”.
A német statisztikai hivatal már májusban figyelmeztetett arra, hogy az ország recesszióba lépett. Egyes nagyvállalatok már a Németországból való elköltözésen gondolkodnak, amik felerősítik az ipar elvesztésétől való félelmeket.
A zöld gazdasági miniszter a helyzetet a drága energiaárakkal magyarázza,
amit szerinte Németország azért érez meg jobban, mert előtte az olcsó orosz gázhoz volt szokva.
Emellett a magas kamatok is lassítják a beruházásokat és a globális kereskedelmet, amit Németország mint exportfüggő ország különösen megérez Habeck szerint.
Robert Habeck kijelentette: nincs ok félelemmel tekinteni a helyzetre, ugyanakkor nem akarja ignorálni a tényeket, hogy az embereknek növekedni fognak a terhei. „Nagy átalakulási időszak áll előttünk 2030-ig, mialatt Németország egy hagyományos, fosszilisenergia-függő iparról átáll a zöld energiára, mint például a hidrogénre” – fejtette ki a zöld politikus.
Habeck azt javasolja, hogy a nemzetközi versenyben részt vevő, energiaintenzív vállalatok kapjanak állami támogatást az energiaköltségeikre, és így kiállják az átalakulás kihívásait, s legyen elég pénzük a beruházásokra.
Ezt a javaslatot ugyanakkor nem támogatja sem a koalíciós társ liberális párt, sem Olaf Scholz szocdem kancellár.
Habeck úgy látja, Németország vagy szakít a szigorú adósságpolitikájával, vagyis kölcsönt vesz fel,
vagy pedig az ipari alapzatának elvesztésével kell szembenéznie.
Feltette a kérdést: „Kölcsönt vegyünk fel, vagy ne legyen tovább iparunk? Nem maradt sok időnk”.
Lapunk nemrég beszámolt arról: bár a német gazdaságban már jó ideje rossz a hangulat, egy új felmérésből kiderült az is, hogy mekkora a frusztráció a német iparon belül – vezette fel cikkében a Die Welt. Az újság előzetesen betekintést nyert a Kantar tanulmányába, amelyet az FTI-Andersch tanácsadó cég megbízásából készítettek. Összesen 150, a feldolgozóiparban tevékenykedő vállalatot kértek meg értékelésre. A válaszaikból kiderült, hogy jelentős részük negatívan vélekedik Németországról mint üzleti helyszínről: a cégek bő negyede (26 százalék) fontolgatja a gyártókapacitások külföldre telepítését.
Nem meglepő módon Németország az energiaárak és az energiaellátás területén kapta a legrosszabb értékelést. De a szabályozás és a bürokrácia is sok vállalatot megrémít. Alig jobb a cégek megítélése arról, hogy mekkora az esélye annak, hogy elegendő szakképzett munkaerőt találjanak az országban.
A cikk szerzőit az döbbentette meg még inkább, hogy
a vállalatok 40 százalékának már konkrét tervei voltak az Ázsiába való áttelepülésre.
Ennek megfelelően sokan Kínában akartak kapacitásokat kiépíteni. A német kormány nemrég közzétett Kína-stratégiájában a népköztársaságot „partnerként, rendszerszintű riválisként és versenytársként” határozták meg – emlékeztet a lap. Ráadásul nem kevés megfigyelő arra figyelmeztet, hogy a formálisan kommunista országtól való túlzott függés megbosszulhatja magát, teszi hozzá a Die Welt.
A német Katasztrófavédelmi Hivatal (BBK) alelnöke, René Funk szerint minden német háztartásnak fel kell készülnie az elhúzódó áramkimaradásokra és más vészhelyzetekre.
Orbán még mindig nem azt teszi, amit elvárnának tőle a németek.
Kettészakadt Európáról ír a La Repubblica, alig győzik negatív jelzővel.
Nincsen stabil kormányzás Európa két vezető országában.
A német CDU EP-képviselője szerint meg kell akadályozni, hogy Trump szemében a magyar miniszterelnök legyen „Mr. Európa”.
Nem kellett volna bezárni az atomerőműveket a miniszterelnök szerint.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
