A probléma az, hogy az egyhangúság követelményének teljes eltörléséhez az összes uniós állam egyhangú döntésére lenne szükség – olvasható a lap cikkben.
A Der Spiegel online megjelent véleménycikke szerint egyre nagyobb frusztrációt okoz a többi tagállamban, hogy Magyarország továbbra is blokkolja az Ukrajnának szánt következő 500 millió eurós uniós katonai segélyt és az Oroszország elleni tizenegyedik szankciócsomagot. A katonai segélyről és a tizenegyedik szankciócsomagról szóló gyors megállapodás „az EU hitelességének kérdése” – idézték Gabrielius Landsbergis litván külügyminisztert.
Egyes tagállamok azonban „összekapcsolnának olyan dolgokat, amelyeknek semmi közük egymáshoz” – például az ukrajnai katonai segélyt, a szankciókat és a háborút támogatók listáját. Landsbergis szerint azoknak, akik le akarnak kerülni a háborút támogatók listájáról, közvetlenül az ukrán kormánnyal kellene erről beszélniük. „De a csomagnak át kell mennie” – tette hozzá.
A cikk kitért arra is, hogy Annalena Baerbock német külügyminiszter zárt ajtók mögött nemtetszését fejezte ki Magyarország hozzáállása miatt, miközben a Szijjártó Péter ismét visszautasította az OTP Bankot ért vádakat. Világosan látszik azonban, hogy nem a bank a blokád valódi oka.
Budapest és Kijev viszonya régóta mérgezett. A magyar kormány nemcsak a nyugat-ukrajnai magyar kisebbség állítólagos zaklatása miatt panaszkodik újra és újra, hanem határozottan elutasítja azt is, hogy katonai segítséget nyújtson Ukrajnának, és hogy szakítson az Oroszországtól való energiafüggőségével.
– emlékeztetett a Der Spiegel.
„Ezért időközben Orbán azt a hírnevet is megszerezte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök egyfajta képviselője az EU-ban” – írta a lap. Az uniós külügyminiszterek találkozóján szó volt a többségi szavazás kiterjesztéséről is az EU kül- és biztonságpolitikájában. Részben Baerbock kezdeményezésére hétfőn tíz tagállamból álló „baráti csoport” alakult – közösen akarják visszaszorítani a külpolitikai vétót. Ha valaki nem találja meg a közös hangot, az ahhoz vezet, hogy „nem igazán jelenik meg globális politikai szereplőként” – mondta Baerbock.
A probléma az, hogy az egyhangúság követelményének teljes eltörléséhez az összes uniós állam egyhangú döntésére lenne szükség. Magyarország pedig ezek közé tartozik”
– olvasható a véleménycikkben.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer
***
***