Az osztrák sajtó a napokban arról írt, „Vlagyimir Putyin hidegvérrel zsarolni próbálja a világot a gázzal, az élelmiszerrel, és akadnak hasznos idióták, akik engednének neki, ám ezt nem szabad, mert akkor újra beveti a trükköt”.

Voltaképpen már akkor is bőven benne voltunk a szankciókra hozott orosz zsarolások folyamatában, s noha szakértők arra már jóval korábban felhívták a döntéshozók figyelmét, hogy

a jelek szerint egyelőre nincs politikai szándék a helyzet megoldására.

A legdrágább turbina

Ennek megfelelően a gáz előbb az újabb és újabb orosz lépésekre drágulni kezdett, majd ezzel párhuzamosan (és ezt fokozandó) maga a szállítás is akadozni kezdett. Karbantartásra hivatkozva hétfőn az oroszok teljesen lekapcsolták az Északi Áramlat 1-et, amin állításuk szerint tíz napig dolgoznak majd. Itt eleve az eredeti mennyiség kevesebb mint felét küldték június közepe óta – itt a Gazprom, vagyis Moszkva a szokásos bizánci stílusban széttárta a karjait, mondván, küldenének ők több gázt, csak hát a német Siemens-féle turbináik nem bírják a portovajai kompresszorállomásnál, hiszen Kanada a szankciók miatt visszatartja az egyik frissen helyrepofozott darabot, a másikat meg nem merik elküldeni reparálásra; így sajnos nem hogy a munkálatok tervezett július 21-i befejeztével nem tudják újraindítani a szállítást, hanem még ki tudja meddig.

Berlin és könyörgésére Ottawa végül meghajolt Moszkva előtt, a turbina visszaadását az utolsó előtti nap elrendelték, s most azon szurkolnak, hogy az oroszok elfogadják az ultimátumukban szereplő július 11 utáni érkezést teljesítettnek, különben Moszkva, ha éppen olyan kedvében van, közli, hogy a németek sajnos nem tettek eleget az ultimátumnak, ezért ő ki se nyitja újra a gázcsapokat.

Márpedig, mint arra a német gazdasági- és iparkamara is rámutatott,

Emlékezetes példája ennek a német Trimet SE alumíniumgyártó vállalat, amely a hasonlóan nagy energiaigényű óriások mellett csak azért tudott talpon maradni, mert időben, még olcsón előszerződött gázt eladogatja – a termelést természetesen szüneteltetik. Olaszországban és Franciaországban már a gazdaság alapjait jelentő termelő ágazatok energiafogyasztásának visszafogása, vagyis akár a termelés teljes leállítása is a pakliban lehet.

Lényegében már most ott tartanak, hogy Németország legnagyobb gázkereskedője, az Uniper hivatalosan is állami segítséget kért, mert a teljes leállás esetén tízmilliárd eurós (4000 milliárd forintos) veszteségük is keletkezhet, ezért szerintük ennél még az is jobb lenne, ha az állam venné át a céget. Visszatérve a cikk elején említett osztrákokra: nyugati szomszédunk energiavállalata, az OMV hétfőn és kedden is kevesebb, mint a szerződött gáz alig 30 százalékát kapta meg a gázvezetékeken, az olasz ENI pedig mintegy kétharmadát.

Mivel a hiányzó mennyiséget a szabad gázpiac gyorsan változó – pontosabban: elszálló – árain kénytelenek beszerezni az érintett országok, ezzel maguk is durván hajtják felfelé a gázárakat, a tőzsdén a gázárak meghatszorozódtak (a villamosenergia ára pedig megötszöröződött).

Ez egy átlagnémet háztartásban 2000 eurós (mintegy 800 ezer forintos) árnövekedést is jelenthet csak a gázszámlában, már most 75 százalékkal emeltek a gázárakon a szolgáltatók, s hasonló a helyzet az osztrákoknál is.

Sötét és hideg tél jön

A háború elhúzódásával és az orosz lépések durvulásával párhuzamosan az európai országok különféle takarékossági intézkedésekkel próbálták, próbálják visszafogni az energiafogyasztást. Az olasz és spanyol közhivatalokban mostantól nem lehet 27 foknál lejjebb hűteni, télen pedig 19-nél magasabbra fűteni a hűmérsékletet – s tervezik a korlátozást kiterjeszteni a magánlakásokra és az iskolákra is, de a tervben benne van a szénerőművek erőteljesebb munkába állítása (ami élesen szembemegy az eddigi zöldretorikával). 

A németeknél például a parlamentben a klíma bekapcsolása 26-28 fok fölött engedélyezett, télen 20 fok a fűtési plafon, a legnagyobb német ingatlancég, a Vonovia esténként 17 fokig tekeri le a lakások fűtését, a legújabb célszám pedig Peter Hauk, Baden-Württemberg-i miniszter szájából hangzott el: 15 fok. Emellett volt olyan iskola és konditerem, ahol a meleg vizet zárták el szeptemberig, Düsseldorf és Nürnberg városában pedig uszodákat zártak be.

Helmut Dady, a Német Városok Szövetségének vezetője szerint

javasolta a történelmi épületek kivilágításának megszüntetését, a köztéri lámpák éjjeli kikapcsolását, a meleg víz elzárását a múzeumokban és sportközpontokban.

Mindezek után elég valószínű, ha a gázszállítás helyre is áll 21-én, vagy akár már holnap, Európa előtt már akkor is roppant kemény kihívások állnak. Hát még úgy, hogy azt sem tudni biztosan, mikor nyitja meg újra a Gazprom nagy kegyesen a gázcsapokat. S nem is beszélve arról, hogy a magyar gazdaság ezer szállal kötődik a némethez, így ennek hatásai tovább nehezíthetik hazánk és a magyar polgárok mindennapjait.

Nyitókép: Silas Stein / DPA / AFP