Már a naptárba is be lehet írni a koronatüntetéseket Svájcban

Csütörtök esténként Svájc fővárosa megtelik. Sokan kelnek útra a város agglomerációjából, például Könizből, Münsingenből, Ostermundigenből vagy Zollikofenből azért, hogy Bernben töltsék el a „hosszú hétvégét”. Mint írja a Neue Zürcher Zeitung, a városba érkezők ugyanakkor nem rekreációs célból érkeznek Bernbe; a koronavírus-járvány miatti járványügyi intézkedések ellen tüntetnek.  

Ilyen demonstrációkat egyébként Svájc-szerte több helyen is tartottak, volt, hogy havi rendszerességgel került sor tüntetésekre.

ugyanakkor a berni tüntetések immáron egy újfajta tüntetéskultúra kialakulására engednek következtetni. A tüntetők soraiban egyszerre találhatók meg középkorú hölgyek és kapucnis huligánok,

vagyis – írja a lap – első ránézésre a demonstrálókat semmi sem köti össze. Valójában azonban az állami vezetéssel, s annak járványügyi intézkedéseivel kapcsolatos ellenszenv az összekovácsoló tényező. 

Az NZZ szerint a demonstrálók érdemben kritizálják a meglévő hatalmi status quót, szemükben a kormány diktatúrát valósít meg. Ezzel az üzenettel a svájci demonstrálók lényegében a németországi „Querdenken”-mozgalommal azonos világnézetet közvetítenek. Mint ahogy arról korábban beszámoltunk, Németországban az ilyen mozgalmakat a titkosszolgálat potenciálisan alkotmányellenesnek minősítette. 

A tüntetők általában a berni főpályaudvaron gyülekeznek, hogy aztán az óvároson keresztül a parlament épületéhez (Bundeshaus) vonuljanak. Problémát az szokott okozni, ha a rendőrség a vonulók útját állja.

A rendőrség ugyanis rendre vízágyúkkal és paprikasprével „fogadja” a csütörtöki tüntetőket, ezeket a tömegoszlató eszközöket pedig alkalomadtán be is vetik a tüntetők ellen. Ez az NZZ beszámolója szerint egyre többször szükséges, a demonstrációk ugyanis egyre radikálisabbá válnak; szeptember 16-ára – szintén csütörtöki napra – a tüntetők a parlament megrohamozását is zászlójukra tűzték („Sturm aufs Bundeshaus” jelszóra). A rendőrség szerint a tüntetések biztosítása több százezer svájci frankba kerül.

Mindeközben nemcsak a rendőrség, hanem a többségi társadalom türelme is fogytán van. Sokan pártpolitikai megfontolásokat látnak meghúzódni a tüntetések mögött, mások pedig „kiábrándítónak” és „kudarcosnak” tartják berni csütörtököket. 

Éppen ezért a politikai vezetés a jövőre nézve a be nem jelentett tüntetések résztvevőinek letartóztatását és azonosítását rendelte el, a beazonosított tüntetőket pedig 10 ezer svájci frankig (mai árfolyamon több mint 3 millió forintig) terjedő bírsággal sújtanák. A NZZ szerint egy

Kép: Fabrice COFFRINI / AFP

Dobozi Gergely