Robban-e a puliszka?
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Sohrab Ahmari amerikai újságíró szerint káosz uralkodik abban a társadalomban, ahol a sikert materiális javakban mérik, a hagyományokat pedig a szabadság ellenségének tekintik.
Fotó: www.cicdc.org
Sohrab Ahmari legújabb könyve rámutat arra, hogy a haladás és a fejlődés jegyében a modern nyugati társadalom lemondott arról a több ezer éves tudásról, amit a hagyományok jelentenek. A szerző könyvét egy személyes történettel indítja, elmeséli, milyen baljós jövőt lát saját, most még gyermekkorú fia számára. Ebben a hipotetikus történetben kifejti, hogy fia, Max valószínűleg egy neves egyetemen fog továbbtanulni, ezt követően pedig egy multinacionális cégnél kap jólfizető állást, ami lehetővé teszi számára, hogy már a negyvenes évei végén nyugdíjazza magát és barátnőjével egy sportkocsival szelje át egész Európát.
ami egyet jelent a karrierépítéssel, valamint a családalapításról való lemondással.
Sok szülő ezt az életpályát sikeresnek, gyermeke számára kívánatosnak tartja, úgy is, hogy az megfosztja a szülőket a nagyszülői örömöktől. Ahmari saját fia lehetséges történetével arra szeretné felhívni az olvasó figyelmét, hogy
Miközben ezen emberek élete a végtelen üresség megtestesítője. Max elképzelt történetének középpontjában az individuum szabadságának kiterjesztése áll: élete során minden lehetőséget kihasznál, illetve vissza is él velük. Minden emberi kötelékről lemond, ezért soha nem fogja megtapasztalni azt, milyen felemelő érzés összekötni két életutat a házasság szentségében, vagy először karjaiban ringatni a saját gyermekét.
A 21. század embere lemondott a saját hagyományairól, és az ősi tudás ellenében építi a modern társadalmat. A nyugati civilizáció, ezen belül is az Egyesült Államok, olyan társadalmi normarendszerrel bír, ami az egyéni jogok maximalizálására és a piacgazdaság működésének garantálására épül. Ezek az értékek kiemelten fontosok Ahmari számára is, aki iráni bevándorlóként érkezett az Egyesült Államokba, Iránban pedig megtapasztalata milyen az, amikor az állam és a vallási vezetők semmibe veszik az egyéni szabadságot. Ugyanakkor a szerző rámutat arra, hogy
Ezért született meg Ahmari könyve, amiben 12 fejezeten keresztül olyan kérdéséket tesz fel az olvasó számára, melyek rámutatnak a modern társadalom ürességére, céltalanságára és hibáira. Így kerül szóba többek között a szexualitás, a spiritualitás és a vallásosság egymásnak feszülése, valamint a pihenőnap fontossága. Mind közül a könyv „Mi a jó a halálban?” című, tizenkettedik fejezete magasodik ki.
Ahogy a többi fejezetben is, itt egy kiemelkedő, közismert gondolkodóval, Seneca történetével indít, hogy saját üzenetét tágabb erkölcsi alapokra helyezze. Meglátása, hogy halál nélkül nincs értelme az életnek, mégis sokan a génterápiában és a technológiai újításokban keresik az örök életet. Pedig Leon Kass amerikai bioetikus intelme örök igazság, miszerint mindez nem az örök életet, hanem a „végtelen jelent” hozná el. Ezt azonban a 21. századi meritokraiktus ember nem képes belátni, inkább a saját vesztébe rohan.
Sohrab Ahmari: The Unbroken Thread: Discovering the Wisdom of Tradition in an Age of Chaos. 2021. Convergent Books.
A könyvajánló szerzője a Mathias Corvinus Collegium (MCC) senior kutatója.
Fotó: Pixabay