Miért értékeli Izraelt Amerika ma jobban, mint valaha?

„Számtalan kulturális, vallási, diplomáciai és katonai természetű érvet felhozni amellett, hogy miért kellene az Egyesült Államoknak pénzügyileg támogatni a zsidó államot. Mégis, az elmúlt évtizedek alatt Izrael ellenségei találtak egy rakás kifogást arra vonatkozóan, hogy miért is elleneznének egy közeli USA-Izrael viszonyt.

(…)

Az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek pergőtűz alatti, a tálib hatalomátvétellel kísért (...) megalázó visszavonulása Afganisztánból rámutatott arra, hogy a tág értelemben vett Közel-Kelet még mindig kiszámíthatatlan régiónak számít, ha amerikai érdekérvényesítésre kerül a sor.

A bukófélben lévő társadalmak, a radikális dzsihadista csoportosulások és a nemzeteket elárasztó vérfürdők (lásd Jemen, Libanon, Líbia, Szíria és Irak) közepette egyetlen stabil szikla áll jelenleg a régióban, amelynek érdekei és céljai majdnem minden tekintetben azonosak az Egyesült Államokéval. 

Izrael története során mindvégig az Egyesült Államok legmegbízhatóbb partnere volt a régióban, legyen szó a hidegháborúról (…), a két öbölháborúról, vagy napjainkban fejét újfent felütő iszlamista fundamentalizmusról és a terrorizmusról.

(…)

A legjobb mindebben, hogy Izrael demokrácia védelmére irányuló készsége és képessége az elmúlt két évtized során csak nőtt (…) Izrael fejlett kiberbiztonsága, hadászati technológiája és hírszerzése a világ élvonalába tartozik.

(…)

A szoros kapcsolat elleni érvek (amelyek jellemzően az arab világból érkeztek) eloszlottak, főleg a Szudán, a Bahrein, a Marokkó és az Egyesült Arab Emírségek közötti békeegyezmények, vagyis az Ábrahám-egyezmény aláírásával. A zsidó állammal szembeni antagonizmust felváltotta a mérsékelt szunni muszlim vezetők részéről érkező felismerés arra vonatkozóan, hogy Izrael eszköz lehet az Iránnal és az iszlamista terrorizmussal szembeni harcban.

Mindez az Egyesült Államokat, Izraelt és a régió nagy részét a történelemben először ugyanarra az oldalra állítja. Valójában Izrael tevékenysége aktívan segíti ezeket az országokat, legyen szó az ISIS megfékezéséről a Sínai-félszigeten, vagy a jordániai vezetés támogatásáról.

Végezetül, az afganisztáni kivonulással és az amerikai jelenlét csökkentésével Irakban, az Egyesült Államok tömérdek számos (…) képességet elveszít. Szerencsére Izrael regionális szuperhatalommá vált. (…) Ahogy az Egyesült Államok figyelmét egyre inkább Kínára fókuszálja, pontosan efféle stratégiai eszközre van szüksége a Közel-Keleten. (…)”