Aszad a szíriai alkotmányra és a Koránra tette le a hivatali esküt mintegy hatszáz meghívott vendég előtt a damaszkuszi elnöki palotában. Bassár el-Aszad a hivatalos adatok szerint csaknem 80 százalékos részvétel mellett a szavazatok 95,1 százalékát szerezte meg a május 26-i elnökválasztáson. A voksolást semmilyen független szerv nem követhette figyelemmel. A választások eredményét csalásnak minősítette a szíriai ellenzék, valamint több külföldi ország, köztük az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország, Törökország, és az Európai Unió is.
Az elnök 21 éve váltotta Szíria élén az elhunyt apját, Háfez el-Aszadot, aki 1970-ben vértelen puccsal került hatalomra, bár 1971-ben általános választásokon erősítették meg hatalmát.
Szíriában az idei volt a második elnökválasztás azóta, hogy 2011-ben az Aszad elleni tüntetéssorozat polgárháborúvá fajult, és az elnöknek súlyos harcok árán, Oroszország és Irán támogatásával sikerült visszaszereznie az ellenőrzést Szíria területének nagy része fölött.
Az Aszad-rendszerrel szemben még mindig tartó fegyveres ellenállás az ország északi-északnyugati részébe szorult vissza.
Emellett a kurdok lakta északkeleti régió sincs a központi állam fennhatósága alatt. Az elnök ünnepi beszédében azt hangoztatta, hogy minden erejét Szíria háború utáni újjáépítésének és a gazdaság újraindításának szenteli. Kiemelte: a szíriai gazdaság fellendítésének jelenleg az egyik legnagyobb akadálya, hogy a Szíriát sújtó nemzetközi szankciók miatt az országnak becslések szerint 40-60 milliárd dollár értékű eszköze van befagyasztva libanoni bankokban. Az ENSZ becslései szerint a szíriai lakosság 80 százaléka a szegénységi küszöb alatt él.
(MTI)
Fotó: Mikhail Voskresenskiy / Sputnik / Sputnik via AFP