Új orosz törvény korlátozza a tudományos együttműködést

Keddtől, június 1-től lép életbe Oroszországban az úgynevezett „felvilágosítási tevékenységről” szóló törvény, amely alapjaiban változtatja meg az orosz tudomány kapcsolatát az akadémiai világgal, megnehezítve a nemzetközi együttműködéseket. Az új szabályok a magyar oktatókat és kutatókat is érintik: mostantól az orosz kutatókkal való kapcsolattartáshoz vagy orosz egyetemeken történő oktatáshoz nem csak külön engedélyekre lesz szükség, de nagy mennyiségű papírmunkára és plusz kiadásokra is: adóigazolások, erkölcsi bizonyítványok, személyes iratok hiteles orosz fordításaira és egyebek. Az új törvény célja a „külső, oroszellenes hatások” kivédése, azonban a legnagyobb vesztese az orosz tudományos élet lehet.

Június 1-től egy új definícióval bővül az orosz jogi környezet: ez a „felvilágosítási tevékenység”, ami alá lényegében minden nyilvános oktatás és előadás beletartozik majd – az egyetemi előadásoktól az online kurzusokon és tudományos konferenciákon át potenciálisan egészen a Youtube-on közzétett videókig. Az új törvény szerint a kormány jogot kap rá, hogy mostantól korlátokba szorítsa és ellenőrizze mindezeket.

A törvény mindazokra az intézményekre vonatkozik majd, amelyek oktatási engedéllyel rendelkeznek – iskolák, egyetemek, könyvtárak, oktatási szervezetek, kutatási műhelyek és mások. Ők mostantól csak meghatározott feltételek mellett alkalmazhatnak előadókat: csak az kaphat ilyen engedélyt, aki középfokú szakmai diplomával vagy felsőfokú diplomával rendelkezik, aki nem volt büntetve, és aki legalább kétéves szakmai tapasztalattal rendelkezik. Bill Gates vagy Mark Zuckerberg, a Microsoft és a Facebook alapítói, akik nem fejezték be az egyetemet, például nem is tarthatnának mostantól Oroszországban nyilvános előadást az új törvény szerint.

A törvény jelentősen megnehezíti a nemzetközi oktatási és tudományos együttműködéseket is, ami a magyar kutatókat is érinti: megfelelő engedélyek, igazolások és szerződések híján egyetlen magyar oktató sem mehet mostantól előadni Oroszországba, de még egy tudományos konferencián történő részvétel is kérdésessé válik. Szakemberek szerint az alkalmazása már elindult, és az orosz egyetemek nagyon óvatosan és szigorúan járnak el.

„Körülbelül ötven-hatvanezer forintba került nekem az összes, az egyetem által megkért engedély összeszedése – igazolások, fordítások, hitelesítések, stb.” – mondja kérdésemre Pásztor Szabolcs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense, aki évek óta rendszeresen meghívott előadója az oroszországi Plekhanov Közgazdasági Egyetemnek. „Ehhez még hozzájön a vízum közel harmincezer forintos költsége. Az egyik amerikai kollégámnak, aki a Moszkvai Állami Nemzetközi Kapcsolatok Egyetemén (MGIMO) oktat, közel ötszáz dollárnyi kiadása volt. A dokumentumok nagy részét ráadásul csak egy évre adják. Eddig sem a pénzért csináltuk a kinti oktatást, de ilyen papírmunka és költségek mellett egyre kevesebben vállalják el” – mondja a közgazdasági szakember.

Az orosz oktatási intézmények által bekért iratok köre jelentősen kibővült: diplomák, nyelvvizsgák, útlevél és munkahelyi igazolás hiteles orosz fordításai,  adóigazolások, erkölcsi bizonyítvány az orosz belügyminisztériumtól. Ráadásul a megkérdezett kutatók szerint bizonyos dokumentumok megszerzése az orosz konzulátusról történik, időpontra – az időpontok pedig jelenleg hónapokra előre le vannak foglalva, így mindez eleve kizárja például egy spontán jellegű meghívás lehetőségét, amikor egy rendezvény egy konkrét aktuális esemény miatt kerül megszervezésre.

A „felvilágosító tevékenységről” szóló törvénytervezet tavaly novemberben jelent meg először az orosz törvényhozás előtt: az alkotói szerint a szabályozásra azért volt szükség, hogy kivédjék „az oroszellenes propagandát, amely az oktatási intézményekben zajlik”. A képviselők indoklása alapján a külföldi befolyást próbálnák ellensúlyozni, amely társadalmi ellentéteket szül és extrémizmust propagál.

A törvénytervezet heves reakciókat váltott ki az orosz kutatási és oktatási szférában, és az Állami Számvevőszék is ellene foglalt állást: a szakemberek azt kifogásolták, hogy az állam a szovjet időkhöz hasonlóan ismét ideológiai síkon akarja megszabni az oktatás vonalát, és kizárja nem csak a tudományos vélemények sokszínűségét, de a nemzetközi együttműködéseket is. A társadalmi viták ellenére a törvényt márciusban elfogadta az orosz parlament, Vlagyimir Putyin orosz elnök április 5-ei aláírásával pedig törvényerőre emelkedett, és június 1-étől lép életbe.