Robban-e a puliszka?
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Az Európai Bizottság jóváhagyta az Air France részére juttatandó, 4 milliárd eurós állami támogatást. Ezt a gyakorlatot a Ryanairhez hasonló diszkont légitársaságok nem nézik jó szemmel.
Zöld jelzést kapott az Európai Bizottságtól az Air France megsegítését célzó állami támogatás. A francia állam 4 milliárd euróval támogathatja nemzeti légitársaságát, miközben az állam részesedése is nőhet a vállalatban. Margrethe Vestager versenyjogi biztos úgy fogalmazott, hogy „Franciaország 4 milliárd euróval támogathatja az Air France-t, így segítve a légitársaság koronavírus-válság sújtotta pénzügyi helyzetét.”
Az Air France-KLM Holdinghoz tartozó Air France Európa legjelentősebb légitársaságai közé tartozik, amelyben a francia állam 14.3 százalékos részesedéssel rendelkezik. A mostani feltőkésítés eredményeképpen
az állami tulajdoni hányad 30 százalékra növekedik.
A több mint 300 repülőgépből álló flotta jelentős szerepet vállal a francia gazdaság működtetésében.
2019-ben az Air France-KLM csoport közel 750 millió eurós nyereséget ért el. A koronavírus-válság miatt azonban a francia légitársaság desztinációinak jelentős részét kényszerült lemondani, amely jelentős működési veszteségekhez vezetett. Az Air France 7.1 milliárd eurós veszteséget könyvelt a 2020-as üzleti évben.
Az Air France-t célzó pénzügyi segély két lépcsőben valósul meg. A francia állam által eddig nyújtott 3 milliárd eurós kölcsön úgy nevezett „hibrid tőkeeszközzé” alakul, miközben további 1 milliárd euró összeg erejéig új részvények útján növelik a társaság törzstőkéjét.
Az Európai Bizottság közleménye szerint az Air France-KLM csoport másik tagja, a holland KLM nem részesül állami támogatásban.
A fenti akciót nem minden piaci szereplő nézi jó szemmel. Februárban az Európa egyébként legnagyobb légitársaságának számító ír Ryanair azt követelte az Európai Bizottságtól, hogy tiltsa el a francia kormányt az Air France-t célzó állami támogatásoktól.
A cég közleményéből kiderül, hogy ehhez a Ryanairnek piaci érdekei fűződnének:
az olyan stratégiailag jelentős reptereken, mint a párizsi Charles De Gaulle, vagy az Orly. A Ryanair ezzel szemben képes lenne részben vagy akár teljes mértékben átvenni ezeket a kapacitásokat az Air France-tól. Így – érvel a Ryanair – összességében piactorzító hatású az, ami jelenleg az Air France esetében történik.
Úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság részben hallgatott a Ryanair aggályaira. Margrethe Vestager nyilatkozatából ugyanis kiderül, hogy az Air France kész átadni kapacitásaiból a párizsi Orly reptéren más piaci szereplők számára.
A Ryanair egyébként nemcsak az Air France körül zajló eseményeket figyeli árgus szemekkel.
Így a Ryanair lát lehetőséget arra, hogy ahol a Lufthansa hátra kényszerül lépni, a piaci rést maga töltse be.
„Úgy vélem, társaságunk részletesen nyomon követi majd a Lufthansa visszaerősödését, s ahol a légitársaság réseket hagy, az számunka lehetőségekkel kecsegtet a további növekedésre nézve – legyen szó Frankfurtról, vagy egyéb német repterekről.” - nyilatkozott Michael O’Leary még márciusban.
O’Leary egyébként nem nézi jó szemmel azt, ahogy például a Lufthansa állami támogatásokra hagyatkozik a válságkezelés során.
„A Lufthansa nyomán futottak fel az állami támogatások a koronavírus-járvány alatt. A légitársaság részeges nagybácsi módjára sasszézik Európa-szerte, felszipkázva az állami támogatásokat nemcsak a német, de az osztrák, a svájci és a brüsszel kormányoktól is. Nincs olyan kormány, ahol a Lufthansa nem jelentkezett volna be állami támogatásért (…).” - kritizálta a Ryanair-vezér versenytársa magatartását.
A Lufthansában a német állam 20 százalékos részesedéssel bír; ezzel Németország a társaság legnagyobb részvényese a cégben. Ezen felül az állam két személyt is delegálhat a társaság igazgatóságába.
Borítókép: Wikipedia
Dobozi Gergely