Az erős határoké a jövő

A közel-keleti fegyveres konfliktusok, a terrorizmus, a migráció, a Brexit és a dél-kínai-tengeri provokációkban egy dolog közös: a határvédelem kérdése. Bruno Tertrais, a Fondation pour la recherche stratégique agytröszt geopolitikai szakértője szerint az elmúlt öt évben három sokkhatás – a terrorizmus, a migráció és a koronavírus – érte a világot, ezen belül is Európát. Ennek következményeként

Jelenleg a világban több új állam is területeinek megvédésére törekszik – például az Arab-félsziget és Afrika országai –, vagyis a határok védelmének kérdése nem kizárólag európai jelenség. 

E folyamattal párhuzamosan, vagy éppen összefüggésben zajlik a nacionalizmus újjászületése, hiszen a legtöbb kormány számára a határvédelem egyre fontosabb belpolitikai kérdésnek számít. Ugyanakkor vannak a világnak olyan szereplői, melyek szembe mennek a tendenciával. A dzsihadizmus nem ismer országhatárokat, az elmúlt évek terrorcselekményei sok államot jelentős kihívás elé állítottak. Kína és Oroszország részéről szintén jelentős határsértések észlelhetőek például a Dél-kínai-tengeren vagy a Krím-félszigeten. Általánosságban elmondható azonban, hogy a mai határsértések hibrid háborúk keretében zajlanak, gyakran az adott területek annektálása nélkül.

A határvédelem kérdése alapvetően két kihívást hordoz magában az Európai Unió számára. A személyek szabad mozgásának korlátozása korábban a terrorizmus és a migráció kapcsán merült fel, azonban a koronavírus-járvány mutatta meg igazán a határvédelem visszaállításának szükségességét.

Nemcsak Magyarország, hanem Franciaország és az Egyesült Királyság is korábban megerősítette a határvédelmet például a Csalagútnál. A személyek szabad mozgása azonban továbbra is az európai integráció egyik alappillérét képezi, és megnyitásuk költség-haszon aránya gazdasági szempontból igazán kedvező. 

Európa számára az igazi kihívást a külső határok megerősítése jelenti. Tertrais úgy véli, hogy

Megteremtettek egy monetáris uniót a gazdaságpolitikák konvergenciája nélkül és megteremtették a személyek szabad mozgását a külső határok védelme nélkül. A szabad mozgás csak úgy maradhat továbbra is az EU egyik alappillére, ha az a külső határok megerősítésével párosul. 

A határvédelem növelése természetesen nem jelentené a terrorizmus elleni küzdelem teljes körű megoldását, hiszen az európai országokban elkövetett terrorcselekményeket olyan állampolgárok vagy bevándorlók követték el, akik törvényesen léptek be a tagállamok területére. A terrorizmus elleni aktív fellépéshez növelni kell az információáramlást a schengeni térség titkosszolgálatai között.

Továbbá azt is fel kell ismerni, hogy

hiszen a tengerek és óceánok a XXI. század kiemelten fontos erőforrásai. Az olyan feltörekvő tengeri nagyhatalmak, mint Kína és Törökország egyre inkább szembe mennek a nemzetközi tengerjoggal. Vitatott ügyekben elutasítják a nemzetközi döntőbíráskodást és a nemzetközi joggyakorlatokat, ennek lehetünk a szemtanúi a Dél-kínai-tengeren. Vagyis az országhatárok harca a szárazföld mellett a nyílt vizeken is megkezdődött.

Szemlézte: Gergi-Horgos Mátyás 

Fotó: Kostis Ntantamis / Sputnik / Sputnik via AFP