Az RMDSZ eredménye sikerként és kudarcként egyaránt értékelhető

„Az alacsony részvétel ellenére az RMDSZ ezúttal is hozta »papírforma« 6 százalék körüli eredményét, ami sikerként és kudarcként egyaránt értékelhető. Ha az alacsony részvétel mögött álló politika-ellenes hangulatot figyelembe vesszük, akkor az eredmény komoly siker, hiszen a rendszerváltás óta folyamatosan parlamenti képviselettel rendelkező RMDSZ a román politika újabb viharos időszakát élheti túl. Ráadásul olyan parlamenti arányok alakultak ki, amelyek a kormányalakítás kérdésében kulcsszerepbe helyezik a pártot. 

A kritikák fő iránya, hogy az RMDSZ ilyen országos részvétel mellett jobb eredményt is elérhetett volna. Ezzel kapcsolatban azonban meg kell jegyezni, hogy már az őszi önkormányzati választáson is látszódott, a szórványmegyékben egyre komolyabb kihívásokba ütközik, aminek elsődleges oka, hogy a potenciális szavazótábor sok megyében egyre kisebb és idősebb.
A hagyományosan legmagasabb szavazatarányokat biztosító megyék (2020-as eredményeik szerint sorrendben Hargita, Kovászna, Maros, Szatmár, Szilágy és Bihar) mellett már csak kettő maradt, ahol a párt támogatottsága meghaladta az 5 százalékot (Arad és Máramaros).

Az RMDSZ esetében a választásnak két fő következtetése van. Az első, hogy egy stabil, a többségi társadalomtól valamilyen szempontból különböző szavazótábor sem vonhatja ki magát az általános folyamatok és hangulat alól. A koronavírus és a járvány következményei mindenkit kihívás elé állítanak, aminek nyomása alól egyetlen párt sem mentesül. Kormányon vagy ellenzékben, jobb- vagy baloldalon, a járvány következményei mindenkit el fognak kísérni a következő években. A második pedig a párt speciális helyzetére vonatkozik. Más határon túli magyar közösségekkel szemben az RMDSZ 30 éven át folyamatosan megtartotta domináns pozícióját az erdélyi magyarok körében. A kihívóként fellépő szereplőket legyőzte vagy pacifikálta (lásd a választási megállapodást az Erdélyi Magyar Szövetséggel). Ez viszont azt eredményezte, hogy a pártot akkor is hatalmi pozícióval azonosítják választói, ha nincs kormányon, »csupán« parlamenti képviselettel rendelkezik. Különösen annak következtében, hogy harminc éve folyamatosan parlamenti párt. Így az utóbbi évek politikai instabilitása és a koronavírus következtében kialakult elitellenes hangulatban a választók ugyanúgy az elit részének tekintik és büntetik a pártot, mintha kormányzati pozíciót töltött volna be. A következő ciklus egyik központi kérdése lesz, hogy az RMDSZ hogyan tudja majd ezt a kihívást kezelni, és a párt utóbbi években elindított fiatalítása milyen eredményekkel jár majd. Ez a kérdés még inkább hangsúlyos lesz a ciklus során, ha olyan koalíció alakul, aminek az RMDSZ is a része lesz.”