Tessék mondani, ez már a világháború?
Joggal teszi fel a címbeli kérdést egyre több újságolvasó.
A svéd hatóságok megerősítették, hogy rövidesen hazatérhet négy, az Iszlám Államhoz köthető személy. Az érintettek kihallgatása hazatérésüket követően azonnal esedékes, csakúgy, mint a nők és a velük együtt utazó gyermekek közötti vérségi kötelék megállapítását célzó DNS-teszt elvégzése is.
Az Iszlám Államhoz köthető svéd nők és gyermekek térhetnek haza – erősítette meg Jonas Trolle, a svéd kormányzat által működtetett Erőszakos Szélsőségesség Elleni Centrum (Center mot våldsbejakande extremism, CVE) vezetője.
Eszerint négy nő és kilenc gyermek hazatérése körvonalazódik, akik jelenleg Törökországban tartózkodnak azt követően, hogy Szíriából útnak indultak Svédország felé. A CVE értesülései szerint a 13 személyt embercsempészek juttatták ki a Szíria észak-keleti részén található al-Hol nevű menekülttáborból.
A hazaérkezőket a rendőrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálat, a szociális szolgálat és a bevándorlási hivatal szakemberei fogadják majd a repülőtéren. A svéd állam szándékai szerint
a gyermekek lehetőség szerint azonnal szakemberek felügyelete alá kerülnének annak érdekében, hogy radikalizációjuk elkerülhető legyen.
Ezzel együtt a svéd hatóságok gondoskodnak a gyermekek származásának megállapításáról is, többek között azért, hogy igazolni lehessen a nők és a kiskorúak közötti vérségi kötelék fennállását.
A nők közül hárman a svéd fővárosból, egyikük pedig Svédország nyugati részéről szökött az Iszlám Állam fennhatósága alatt álló területre. Az Iszlám Állam összeomlása nyomán kerültek az al-Hol nevű táborba, több tízezer családdal együtt.
Ezt, és az ehhez hasonló táborokat kurd milíciák (például az YPG vagy az SDF) működtették az Iszlám Állam felszámolását követően. Az itt tartott személyek közül többen is kifejezetten azzal a céllal érkeztek Szíriába, hogy csatlakozzanak az iszlamista szélsőségesekhez.
A kurdok éppen ezért az utóbbi időben igencsak szorgalmazzák azt, hogy a nyugati államok gondoskodjanak saját állampolgáraik hazajuttatásáról,
hogy otthoni bíróságok döntsék el e személyek későbbi sorsát.
Ezt az igényt egyébként a nyugati államok rendre visszautasítják, ugyanis a szíriai menekülttáborokban tartózkodó személyek közül
sokan az Iszlám Állam kötelékeiben harcoltak, ennek megfelelően pedig kiemelt nemzetbiztonsági kockázatnak számítanak.
Néhány nyugati állam kompromisszumos megoldásként arra törekszik, hogy az árvákat és a harcosok gyermekeit azért beengedje területére.
Svédország azt követően jutott arra a következtetésre, hogy ideje megkezdeni a szír földön tartózkodó svédek hazajuttatását, hogy külügyi delegációja ellátogatott a kurd milíciák területére, és megtekintette a menekülttáborokban fennálló állapotokat. A látogatás keretében az érintettek tárgyaltak a svéd állampolgárok hazajuttatásáról is.
Svédország egyike azon nyugati országoknak, amelyek közösen indítványozták egy olyan nemzetközi bírói fórum felállítását, amelyik kifejezetten a korábbi ISIS-katonák ügyében ítélhetne.
Dobozi Gergely
A fotón a szíriai al-Hol menekülttábor látható.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.