A román államfőnek még tavaly ítélték oda a kitüntetést, mivel „kiemelkedő küzdelmet folytat az európai értékekért, a szabadságért és a demokráciáért, a kisebbségek védelméért és a kulturális sokszínűségért”.
Amint arról mi is beszámoltunk, Klaus Iohannis román államfőnek ítélték oda 2020-ban a Nemzetközi Károly-díjat. A kitüntetésről határozó bizottság szerint Iohannis „kiemelkedő küzdelmet folytat az európai értékekért, a szabadságért és a demokráciáért, a kisebbségek védelméért és a kulturális sokszínűségért”. Méltatták továbbá a romániai jogállamiság és független igazságszolgáltatás érdekében tett lépéseit is.
Csakhogy azóta történt pár dolog. Iohannis április végén furcsa retorikába kezdett: először azzal vádolta meg a román szocdemeket, hogy odaadnák Erdélyt a magyaroknak, majd magyarozásba kezdett. Közben pedig a román törvényhozás egyre-másra szedte elő, és szavazta le a régi és új székely autonómiatervezeteket.
Ezen események nem kerülték el a nemzetközi sajtó figyelmét sem. Sokan kezdték méltatlannak tartani Iohannist a díjra, amelyet előtte olyan személyek kaphattak meg, mint Richard von Coudenhove-Kalergi, a páneurópai eszme megfogalmazója, Konrad Adenauer, Winston Churchill, Robert Schuman, Henry Kissinger, Francois Mitterrand, Helmut Kohl, Václav Havel, vagy épp Angela Merkel.
Lépett a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) is. A szervezet levelet írt a Károly-díj odaítéléséről döntő igazgatóság vezetőjének, Jürgen Lindennek, hogy Románia elnöke nem méltó arra, hogy csatlakozzon e személyekhez, hiszen az erdélyi magyarokat célzó kijelentéseivel, „ezzel a megalapozatlan, és gyűlöletkeltésre alkalmas hazugsággal, Klaus Iohannis egy egész nemzeti közösséget bélyegezett meg. Tette mindezt azért, mert a Képviselőház néhány nappal korábban elfogadta, a demokratikus úton, a román parlamenthez benyújtott törvénytervezetet Székelyföld területi autonómiájáról”.
A székelyek a napokban kapták meg egy postán érkező levél formájában a választ, amelyből a Főtér közöl néhány részletet. „A Nemzetközi Nagy Károly-díjat átadó igazgatóságnak változatlanul semmi kétsége afelől, hogy Klaus Iohannis személyében egy meggyőződéses és meggyőző Européer-t tüntet ki, és nem látjuk okát ezen döntésünket megmásítani” – idézi az erdélyi magyar honlap a dokumentumot. A levélben az is olvasható, „hogy bár saját magához képest szokatlanul éles retorikát használt, Iohannis nem támadta a magyar kisebbséget, aggályait sokkal a PSD politikusaival szemben fogalmazta meg”.
Jürgen Lindenék állítása azért is furcsa, mert a román Diszkriminációellenes Tanács május végén 5000 lejes büntetést szabott ki Iohannisra, tehát odahaza sem találták helyénvalónak az államfő kijelentéseit. Erre az SZNT is emlékeztet. Megállapítják azt is, hogy a történet további bizonyíték arra, hogy a kelet-közép-európai közösségekben a rendszerváltás előtt Nyugat-Európáról kialakított kép egy illúzió volt, így ma a valósággal kell szembenéznünk.
A hivatalvezető magyarellenes kirohanása sem állítja meg, hogy a magyar közösség anyanyelvén is eligazodjon az ország útjain – a kétnyelvűség immár visszafordíthatatlan valóság.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
A legvadabb magyarellenes összeesküvés-elméletekkel próbálja igazolni az Euromaidan, miért nem borul kritikátlanul egymás nyakába a két ország. Orbán Viktor ördögi hálózata is szóba kerül.
Nem ért véget a székely csapat veretlenségi sorozata.
A jászvásáriak nem díjazták Nicușor Dan „hajlandóságát”. Romániában sem rajonganak a háborúpárti politikusokért.
Menetel a Fradi.
A legújabb Lázárinfót Sárospatakon tartotta a miniszter.
Újabb jelentés minősítette le Magyarországot a jogállamiság terén. A Soroshoz köthető World Justice Project szerint hazánk az Európai Unióban a legrosszabbul teljesít, miközben az Egyesült Államok és Oroszország is súlyos visszaesést mutatott. A módszertant szakértők erősen vitatják.
