„Meggyőződéses européer”– továbbra is méltónak tartják Iohannist a Károly-díjra Aachenben

Amint arról mi is beszámoltunk, Klaus Iohannis román államfőnek ítélték oda 2020-ban a Nemzetközi Károly-díjat. A kitüntetésről határozó bizottság szerint Iohannis „kiemelkedő küzdelmet folytat az európai értékekért, a szabadságért és a demokráciáért, a kisebbségek védelméért és a kulturális sokszínűségért”. Méltatták továbbá a romániai jogállamiság és független igazságszolgáltatás érdekében tett lépéseit is.

Csakhogy azóta történt pár dolog. Iohannis április végén furcsa retorikába kezdett: először azzal vádolta meg a román szocdemeket, hogy odaadnák Erdélyt a magyaroknak, majd magyarozásba kezdett. Közben pedig a román törvényhozás egyre-másra szedte elő, és szavazta le a régi és új székely autonómiatervezeteket.

Ezen események nem kerülték el a nemzetközi sajtó figyelmét sem. Sokan kezdték méltatlannak tartani Iohannist a díjra, amelyet előtte olyan személyek kaphattak meg, mint Richard von Coudenhove-Kalergi, a páneurópai eszme megfogalmazója, Konrad Adenauer, Winston Churchill, Robert Schuman, Henry Kissinger, Francois Mitterrand, Helmut Kohl, Václav Havel, vagy épp Angela Merkel.

Lépett a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) is. A szervezet levelet írt a Károly-díj odaítéléséről döntő igazgatóság vezetőjének, Jürgen Lindennek, hogy Románia elnöke nem méltó arra, hogy csatlakozzon e személyekhez, hiszen az erdélyi magyarokat célzó kijelentéseivel, „ezzel a megalapozatlan, és gyűlöletkeltésre alkalmas hazugsággal, Klaus Iohannis egy egész nemzeti közösséget bélyegezett meg. Tette mindezt azért, mert a Képviselőház néhány nappal korábban elfogadta, a demokratikus úton, a román parlamenthez benyújtott törvénytervezetet Székelyföld területi autonómiájáról”.

A székelyek a napokban kapták meg egy postán érkező levél formájában a választ, amelyből a Főtér közöl néhány részletet. „A Nemzetközi Nagy Károly-díjat átadó igazgatóságnak változatlanul semmi kétsége afelől, hogy Klaus Iohannis személyében egy meggyőződéses és meggyőző Européer-t tüntet ki, és nem látjuk okát ezen döntésünket megmásítani” – idézi az erdélyi magyar honlap a dokumentumot. A levélben az is olvasható, „hogy bár saját magához képest szokatlanul éles retorikát használt, Iohannis nem támadta a magyar kisebbséget, aggályait sokkal a PSD politikusaival szemben fogalmazta meg”.

Jürgen Lindenék állítása azért is furcsa, mert a román Diszkriminációellenes Tanács május végén 5000 lejes büntetést szabott ki Iohannisra, tehát odahaza sem találták helyénvalónak az államfő kijelentéseit. Erre az SZNT is emlékeztet. Megállapítják azt is, hogy a történet további bizonyíték arra, hogy a kelet-közép-európai közösségekben a rendszerváltás előtt Nyugat-Európáról kialakított kép egy illúzió volt, így ma a valósággal kell szembenéznünk.