Csűrték-csavarták a felmérést, hogy leégessék Magyarországot, de csak Romániát sikerült
A szomszédos ország még így sem jutott be a „bezzegek” közé.
A szociáldemokrata Titus Corlăţean szerint a magyar külügyminiszter azt is elérte májusi látogatásán, hogy a Román Kulturális Intézet külföldön működő képviseletei ne tartsanak semmilyen trianoni témájú rendezvényt.
A közelmúlt egyik emlékezetes híre, hogy Romániában a képviselőház elfogadott egy törvényt, amely június 4-ét a trianoni szerződés napjává nyilvánította az országban. „Nem hivatalos állami ünnepnappá, nemzeti nappá, csak amolyan emléknappá, amikor országszerte ünnepségeket, kulturális rendezvényeket szervezhetnek az országos, megyei és helyi közigazgatási, kulturális, tudományos stb. intézmények” – értelmezi az intézkedést a Főtér.
A szimbolikus lépés beleillik az április óta tartó folyamatba, amikor Klaus Iohannis államelnök kezdett magyarozni. Azt követően pedig az erdélyi magyar honlap szavaival élve „kirobbant a magyarellenes törvényhozási vérengzés, amely az összes fellelhető autonómiatervezet azonnali elutasításával kezdődött, hogy a még tavaly benyújtott Trianon-törvény kéjes elfogadásával folytatódjon”.
Azonban a május 13-án elfogadott jogszabályt Iohannis máig sem hirdette ki, így az nem is lépett életbe. Ezt igencsak izgalmas és meglepő okkal magyarázta Titus Corlăţean PSD-szenátor. A volt külügyminiszter az Evz.ro portálon működő Evz TV vendége volt szerda este. Corlăţean Szijjártó Péter május végi bukaresti látogatásával hozta összefüggésbe az ügyet. Szerinte a magyar külügy vezetőjének, és Bogdan Aurescu román külügyminiszter találkozójának ebben a vonatkozásban két következménye volt.
Az első, látható következmény az, hogy Klaus Iohannis nem hirdette ki a Trianon-törvényt. Ezen kívül szerinte van egy láthatatlan következmény is. Nevezetesen, hogy Bukarest „48 órával ezelőtt” (vagyis a szerda esti műsorhoz képest hétfőn) utasítást adott a Román Kulturális Intézetnek (ICR), hogy a külföldön működő képviseletei ne tartsanak semmilyen trianoni témájú rendezvényt, előadást, kerekasztal-beszélgetést.
Corlăţean kijelentette a műsorvezető kérdésére, hogy két forrásból is tudja, hogy ez így történt. Azz egyik egy „általános forrás”, a másik egy meghívott előadó, akinek egy európai fővárosban kellett volna virtuálisan fellépnie. Sőt, azt is konkrétan tudja, ki adta ki az operatív leállítási parancsot. „De mivel Romániában élünk, azt is tudjuk, hogy a PNL-ben semmi nem történik a legfőbb vezér, vagyis Iohannis jóváhagyása nélkül. A magyar külügyminiszter tehát elérte a célját” – idézi Titus Corlăţeant a Főtér.