„Fekete nőként engem soha nem olyan fogalmak határoztak meg, mint a diverzitás, az inklúzió és a kvóták. Én a saját magam kemény munkájának és ambíciójának, valamint a szüleim hitének a terméke vagyok, miszerint a határunk a csillagos ég” – írja Assita Kanko, a jobboldali Új Flamand Szövetség politikusa.
Assita Kanko 1980-ban született Burkina Fasóban, 2001-ben telepedett le Hollandiában, majd Belgiumban, 2008-ban lett belga állampolgár. Miután gyermekként női körülmetélésre lett kényszerítve, felnőttként csatlakozott a nemzetközi hírű Ayaan Hirsi Ali, szomáliai származású brit aktivista mozgalmához, akik a harmadik világbeli nők jogainak érvényesítéséért harcolnak (Ayaan Hirsi Alival készült interjúnkat itt olvashatják). Assita Kanko liberális színekben kezdett Belgiumban politizálni, de mivel a multikulturalizmus kritikusa és a bevándorlók erősebb integrációjának támogatója lett, végül a flamand jobboldali Új Flamand Szövetséghez (N-VA) csatlakozott.
A politikus most a Euronews oldalán fejtette ki nézeteit az elmúlt hetekben szerte a nyugati világban elharapózó, jelentős részben a feketék és más színes bőrűek által folytatott tüntetések, illetve zavargások kapcsán.
Cikkének elején Assita Kanko emlékeztet arra: ő Burkina Fasóban született, nagyszülei és szülei sokat meséltek neki a gyarmatosítás korszakáról. Az amerikai George Floyd halála sokakat nehéz kérdések feltevésére késztetett, olyan témák kerültek elő, amik a hatvanas évek polgárjogi mozgalmai óta nem voltak napirenden. Kanko szerint a vitákra és párbeszédre szükség van, és a tüntetők nagy része békésen viselkedett.
– folytatja az afrikai-belga politikusnő. Szerinte ahogy a gyászolásból tüntetések lettek, a tüntetések pedig dühösek lettek, „valakik eldöntötték, hogy fejeknek kell hullaniuk, kőből faragott fejeknek”.
Assita Kanko szerint problémás a történelem újragondolása: „képregénybeli hősöket és gonoszokat” csinálnak történelmi személyiségekből, Churchillt egy kategóriába helyezik a rabszolga-kereskedőkkel és II. Lipót belga királyt Pol Pottal. „Nem Churchill okozta az emberi történelem legnagyobb népirtását, nem ő üldözte és gyilkolta a feketéket a náci Németországban. Nem, Churchill ennek befejezését segítette.”
Az Új Flamand Szövetség politikusa felidézi: „Akik nem emlékeznek a múltra, arra ítéltetnek, hogy megismételjék azt”, de nem csak emlékezni kell a történelemre, hanem látni is kell azt.
Assita Kanko megérti, hogy sokan dühösek II. Lipótra és emlékműveire, megérti, hogy nem kell őt ünnepelni. „De veszélyes tisztára mosni a történelmünket, hogy annak tűnjünk, akik lenni akartunk, ahelyett, hogy a valós múltunkra reflektálnánk.”
Szerinte egy demokratikus társadalomban ezeket a döntéseket viták után, kollektívan kell meghozni. Hiba a történelmünk elpusztítása a kontextualizálás helyett.
Arról is ír: „A történelem bonyolult. Hozzáállásunk változik és fejlődik az idők során. A jelenkor, a progresszió és a politikai korrektség prizmáján keresztül számos történelmi figuránkat – sőt, hőseinket – hibásnak találhatjuk. De akkor abbahagyjuk Voltaire, Shakespeare, Dickens vagy Melati van Java olvasását? Minden egyes nappal, amikor a múlt erényein vitatkozunk a múlt jelenre gyakorolt hatásai helyett, elvesztegetjük a lehetőséget a továbblépésre.”
Assita Kanko szerint a népirtás, a háború és a rabszolgaság a világtörténelem sötét árnyékát jelentik.
„Fekete nőként engem soha nem olyan fogalmak határoztak meg, mint a diverzitás, az inklúzió és a kvóták. Én nem alkalmatlan kormányzati politikák, nem a történelmi ignorancia vagy az online gyűlölet terméke vagyok. Én a saját magam kemény munkájának és ambíciójának, valamint a szüleim hitének a terméke vagyok, miszerint a határunk a csillagos ég. Ha másokra várunk ahhoz, hogy megváltozzon a saját életünk, akkor arra vagyunk ítélve, hogy elveszítsük az erőnket és ne legyünk képesek megvalósítani az álmainkat” – írja Assita Kanko.
Szerinte gyermekeinknek azt kell tanítani, hogy a törekvés és a türelmesség az, amit a változás érdekében képviselni kell; és George Floyd halála kapcsán is a legtöbb, amit tehetünk, az az, ha mindannyian a jobbik énünket éljük meg.
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
Belgium követi többek között Németország, Ausztria, Finnország példáját.
Legismertebb labdarúgónk példája azt mutatja, hogy nem az eszközkészlet számít, hanem hogy mi jön belülről.
Sokkal fontosabb és súlyosabb problémákkal bajlódunk, mint pár éve, amikor a mozgalmatok elfoglalta az agonizáló baloldal helyét a céges érdekeltségek miatt.
Rendkívüli ülés összehívását indítványozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Kormányra készül a romániai magyar párt; Csoma Botond szóvivő lapunknak azonban kifejtette, ha nem tudnak sikerrel kormányozni, 2028-ban a Simion és Georgescu nevével fémjelezett magyargyűlölő pártok akár többséget is szerezhetnek.
