Svédországot tartja jó példának az Osztrák Szabadságpárt

Nyitókép: Kickl és Kurz 2018-ban, még a Néppárt-Szabadságpárt koalíció idején

Az eddigi tapasztalatok és a számok azt mutatják: Ausztria Európa és a világ éllovasai közé tartozik a víruskezelés terén. Április elején még kilencezer fő körül alakult az aktív esetek száma, ez május 5-re 1800 fő környékére esett vissza.

Úgy tűnhet tehát, Ausztria sikerre vitte a bezárkózás politikáját, a magyarországi szabályozásnál lényegesen szigorúbb kijárási korlátozás meghozta gyümölcsét.

Forrás: https://www.worldometers.info/coronavirus/country/austria/

Az osztrák politikai közhangulatot mégsem az általános eufória jellemzi:

A Szabadságpárt (FPÖ) szerint a kormányzat túlzásba esett a korlátozásokkal, alkotmányos alapjogokat sértett, miközben az intézkedésekkel nehéz helyzetbe hozta a gazdaságot is.

A párt szerint két dolog kell a koronavírus elleni harchoz: több önálló felelősség az osztrák lakosságnak és nagyobb mennyiségű tesztelés a vírus felderítése érdekében. A párt aláírásgyűjtésbe is kezdett a kormányzat eddigi intézkedései ellen. A petíciót mindeddig negyvenezren írták alá. Michael Schneidliz, a Szabadságpárt főtitkára szerint az övék az egyetlen frakció, amely szembemegy a „korona-őrülettel”. Úgy látja, a szabadságpártiak a néppel vannak koalícióban, akik vissza akarják kapni a valódi normalitást.

A svéd modellel példálózik a Szabadságpárt frakcióvezetője

A Szabadságpárt kritikáját Herbert Kickl, az előző Kurz-kormány belügyminisztere, az FPÖ parlamenti frakcióvezetője foglalta össze április 21-én elmondott beszédében.

Kickl elismerte: kétségtelen, hogy az egészségügy terén javul a helyzet Ausztriában, és örömét fejezte ki a fertőzéseket és a halálozásokat illető csökkenő számok felett is. Ez azonban csak az első pillantásra látott helyzet – véli. Kiemelte:

„Miért lehet az, hogy a halálozási ráta Svédországban is pozitívan alakul, amikor összehasonlítjuk azokkal az országokkal, amelyek döntéshozói – önhöz hasonlóan – szigorú korlátozó intézkedéseket hoztak? Hogy lehet az, hogy Svédországban sem általában az egészségügyi rendszer, sem az intenzív ellátás nem omlott össze?” – szegezte a kérdéseket Kickl Kurznak.

„Hiszen ön is tudja, hogy Svédországban eddig egész évben komolyabb korlátozások nélkül zajlik a közélet, a boltok és az éttermek nyitva vannak, az emberek bevásárolni járnak, találkoznak egymással, a gyerekek óvodában vannak, hogy az iskolákban tanítás folyik” – sorolta a svéd modell jellemzőit a szabadságpárti politikus.

„Az sem ismert számomra, hogy az ottani kormányzat azon dolgozna, hogy saját polgárai után a Big Data útján kémkedjen. Arról sem tudok, hogy ott az utcán sétáló emberekről a kormány vezető képviselői azt a rágalmat terjesztenék, hogy életveszélybe sodornak másokat.” Ez Kickl szerint egy teljesen más út, felteszi így a kérdést: miért lehetnek mégis pozitívak az eredmények?

Kurz félelmet keltett az emberekben

„Az ön elmélete szerint, kancellár úr, már legkevesebb 100 ezer halottnak kéne lennie Svédországban. Robbanásszerűen kéne növekednie a fertőzéseknek” – folytatta Szabadságpárt frakcióvezetője. „Ön azt hirdette, hogy az egészségügyet és az intenzív ellátást bombák és gránátok szedik majd ízekre, ha nem az ön útját követjük. Tömeges halálozásról beszélt, ami minden mást háttérbe szorít majd, ha nem úgy teszünk, ahogy ön azt, mint az egyetlen lehetőséget előadta. Nem volt olyan sajtótájékoztató vagy interjú, ahol ne festette volna ezeket a horrorjeleneteket a falra!”

Kickl szerint ezzel

„Jól tudjuk, hogy az ÖVP média-rohamcsapatai miként jártak közben az egyes médiumoknál, hogy minél több koporsót mutassanak a híradásokban. Önök nem csak tudomásul vették a lakosság félelmét, hanem egyenesen számoltak vele! (...)Ön az emberek ősi félelmét használta ki” – fogalmazott a szabadságpárti politikus. „Nincs nagyobb aggodalom, mint amit az ember saját egészsége és élete iránt érez. Ez érvényes természetesen a hozzátartozókra: gyerekekre, szülőkre, barátokra, ismerősökre is.”

Új normalitás jött létre Ausztriában

Herbert Kickl szerint Kurz kancellár új normalitást hozott létre Ausztriában, mely abban áll, hogy önkéntes feljelentgetők, keresve az „életeket veszélyeztetőket” – gyalogosokat, kirándulókat,

„Ez az új normalitás, melynek hardvere a fekete hatalmi bürokráciából áll, amely kapott néhány zöld foltot is, szoftvere pedig a félelem. Így üzemel az új normalitás Ausztriában 2020-ban” – folytatta a szabadságpárti frakcióvezető, aki úgy véli, a médiumok jelentős szerepet játszottak az új rend kialakításában. „Kancellár úr, ezt ön így intézte, mert a »megmentőnek« természetesen szüksége van egy színpadra. Ezek a sajtóorgánumok biztosították önnek a színpadot. Enélkül, és a drámai színpadi előadás nélkül – a százezrek, a koporsók – nincs »megmentő«.”

Kurznak be kell ismernie: lett volna alternatíva

Az FPÖ-frakcióvezető így folytatta: „A történet, hogy az ön válságkezelése akadályozta meg az egészségügyi katasztrófát, már nem hihető teljesen. A mese arról, hogy nincs alternatíva, megdőlt – már csak azért is, mert tapasztaljuk, hogy van – nézze Svédországot!”

A szabadságpárti politikus szerint egyszerűen kiszámítható, hogy a fertőzöttek és halottak számának visszaesése már akkor elkezdődött, mielőtt a Kurz  által hozott intézkedések kifejthették volna hatásukat. Vannak azonban más számok, amelyekben Kurz politikájának sikere mérhető.

Kijelentette: „Önnek ma ide kéne állnia, és szepegve beismernie, hogy az ön kurzusa nem alternatíva nélküli”. Kickl szerint Kurz stratégiája nem volt más, mint hogy követte azt a „politikai csoportösztönt”, amely Kínában kezdődött, majd más országokra is átterjedt.

„Nincs tisztánlátás, transzparencia, nem lehet tervezni. Amit önök nyújtanak, azok ellentmondások, értelmetlenségek, félkész kiforratlan megoldások” – mondta Kickl. „Támaszkodjon a félelem helyett az értelemre! Barátkozzon meg a normális normalitással, és mondjon búcsút az ön új normalitásának! Fejezze be a kokettálást, és ne tegye a rendkívüli helyzetet megszokott állapottá!” – zárta Kurznak szánt gondolatait a szabadságpárti politikus.

Menekültbetegségről beszél az FPÖ bécsi vezetője

A párt bécsi elnöke szerint a menekültek felelősek azért, hogy Bécsben növekszik a koronavírusos fertőzöttek száma.  Úgy fogalmazott: a fővárosban lassan „menekültbetegségről” lehet beszélni.

Ezt a politikus arra reagálva mondta el, hogy a bécsi menekültnegyedben végzett tesztek huszonhat embernél – köztük négy gondozónál – pozitív eredményt mutattak .

Strache: Bécs kiskorú alattvalókként kezeli a polgárait

Hasonló kritikákat fogalmazott meg a kormány politikájával kapcsolatban Heinz-Christian Strache, a Szabadságpárt korábbi elnöke is. Az új mozgalom felépítésén dolgozó Strache, aki az őszi bécsi választáson indulna polgármesternek, a sajtóban és Twitter-bejegyzéseiben élesen bírálja a kormány szigorú intézkedéseit.

A Szabadságpárthoz hasonlóan Strache sem kíméli a menekülteket: „Nem hallom már azt a szóbeszédet, hogy az osztrákoknak sok mindent kéne megköszönniük a migránsoknak a koronavírus-válság alatt. Az osztrákok szorgalmasan fizetik a társadalombiztosítást, melynek 50 százalékát migránsok használják ki. Kinek is kéne köszönetet mondania?”

Strache indulatosan kelt ki Kurz egyik tanácsadójának azon kijelentése ellen, miszerint a jövőben mindenki „corona-appal” fog rendelkezni, amely hamarosan szerves része lesz a szociális életnek. Ez az alkalmazás lehetővé tenné a személyes kontaktok lekövetését, így a koronavírus terjedésének feltérképezését. Strache egyenesen megfigyelőállamról beszél az applikáció kapcsán.

Egy Twitter-bejegyzésében úgy fogalmaz: „A svéd út nézeteltérése abból fakad, hogy a svéd állam polgárokként kezeli az embereket, tiszteletben tartja a nagykorúságukat. Ezzel szemben Bécsben úgy kezelik őket, mintha kiskorú alattvalók lennének. Ebből elég”.