NATO-főtitkár: A koronavírus-járvány ellenére a szövetség fenntartja a folyamatos készenlétet

Az új típusú koronavírus okozta járvány ellenére az észak-atlanti szövetség működése zavartalan, és a NATO fenntartja a folyamatos készenlétet – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben csütörtökön, a katonai szövetség 2019-es éves beszámolójának ismertetésekor. Aláhúzta: a NATO számos intézkedést hozott a járvány terjedésének megakadályozására, és megszakítás nélkül „folytatja a védelem és elrettentés területén végzett munkáját”.

Erősebb lesz a transzatlanti szövetség

„A járvány okozta nehéz idők kihívásai mindannyiunk ellenállóképességét próbára teszi, a megbetegedések a NATO működési képességét azonban nem befolyásolták” – fogalmazott. A NATO szövetséges nemzeteinek biztonsága érdekében a haderő továbbra is készen áll a keleti frontországokban szolgálatot teljesítő többnemzeti harccsoportoktól a tengeri és légtérvédelmi egységekig, a NATO minden missziójának működése zavartalan Afganisztántól Koszovóig – tette hozzá.

Jens Stoltenberg a szövetség éves beszámolóját bemutatva kiemelte, hogy a NATO tavaly ünnepelte alapításának 70. évfordulóját, és ennek alkalmából a decemberi, Londonban tartott találkozón a tagországok vezetői abban egyeztek meg, hogy „az erős transzatlanti szövetség kötelékét még erősebbé teszik”. Ennek részeként megerősítették azon elkötelezettségüket, hogy a névvita lezárultával lehetővé teszik Észak-Macedónia számára, hogy a katonai szövetség 30. tagja legyen. Elfogadták továbbá azt a dokumentumot is, amely a légi, a szárazföldi, a tengeri és a kibertér területei mellett a világűrt hadműveleti szempontból operatív területté nyilvánítja – emlékeztetett.

Elmondta: a szövetség számára 2019 a gyors alkalmazkodás éve volt, miután a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződés (INF) Oroszország általi ismételt megsértése miatt a megállapodás megszűnt. Hatékonyságának megmaradása érdekében a szövetség konkrét lépéseket tett a hírszerzés, a megfigyelés és a felderítés, valamint a légi és rakétavédelem és a hagyományos erők állományának és jobb elhelyezkedésének érdekében.

Gyorsabb lesz a gyorsreagálású erő

„Ezekre az intézkedésekre azért volt szükség, hogy a jelenlegi komplex és kiszámíthatatlan biztonsági környezetben a NATO elrettentő és védelmi politikája a szárazföldön, a tengeren, a levegőben, a világűrben és a kibertérben egyaránt továbbra is hiteles és hatékony maradjon” – fogalmazott. Ugyanakkor a szövetségesek elkötelezettek a felelős, nyomon követhető fegyverzetellenőrzés és leszerelés mellett az INF-szerződésben foglaltak szerint. A szövetségesek korszerűsítették és növelték erőik készenlétét és reagálási, valamint ellenállóképességét a hibrid és az internetes támadások leküzdésére is. Megállapodtak továbbá a parancsnoki struktúra megerősítésében, amelynek célja, hogy az évtized végén szükség esetén 30 gépesített zászlóalj, 30 repülőszázad és 30 csatahajó 30 napon belül vagy akár ennél rövidebb idő alatt bevethető legyen az eddig 90 napos határidő helyett.

Stoltenberg azt is kiemelte, hogy a szövetség számára kiemelkedően fontos a tisztességes tehermegosztás a védelmi kiadások, a képességek fejlesztésébe történő beruházások és a NATO műveleteihez, misszióihoz való hozzájárulás tekintetében. Az európai szövetségesek és Kanada védelmi kiadásai ötödik egymást követő évben növekedtek, és kilenc szövetséges ország teljesítette azon vállalását, hogy bruttó hazai termékének (GDP) 2 százalékát védelmi kiadásokra fordítja. A főtitkár tájékoztatása szerint 2016 és 2020 között az európai szövetségesek és Kanada összesen 130 milliárd dollárral járulnak hozzá a szövetség védelmi költségvetéséhez. A szövetségesek által 2019-ben benyújtott nemzeti tervek alapján ez az összeg 2024 végére 400 milliárd dollárra növekedhet – tette hozzá.

(MTI)