Behódolás helyett nemzeti érdekérvényesítés
Nagyon is indokolt a Fidesz új kommunikációs stratégiája Magyar Péterrel szemben.
A növekedés tavalyhoz képest csaknem 10 százalékos volt.
Tavaly is emelkedett az antiszemita indíttatású bűncselekmények száma Németországban, a növekedés csaknem 10 százalékos volt – jelentette a Der Tagesspiegel című berlini lap a hírportálján szerdán, előzetes kormányzati adatokra hivatkozva.
A kormányzó szociáldemokratáktól (SPD) balra álló ellenzéki Die Linke (Baloldal) egy szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselőjének írásbeli kérdésére megküldött kimutatás szerint 2018-ban 1646 antiszemita indíttatású bűncselekményt regisztráltak. Az esetek száma még emelkedhet, mert a tartományokból csak az előzetes adatok érkeztek be a szövetségi belügyminisztériumhoz. A végleges statisztika tavasszal készül el.
Az antiszemita incidensek száma éves összevetésben legutóbb 2015-ben csökkent Németországban – a 2014-ben bejelentett 1596-ról 1366-ra –, azóta pedig rendre emelkedik, 2016-ban 1468, 2017-ben 1504 esetet regisztráltak.
Emelkedik az erőszakos antiszemita bűncselekmények száma is, tavaly 62 ilyen ügy volt, ami 60 százalékot is meghaladó növekedés az egy évvel korábbi 37-hez képest.
Az erőszakos bűncselekményekben 43 ember sebesült meg. A rendőrség 857 gyanúsítottat azonosított, 19-et őrizetbe vettek. Előzetes letartóztatásba senkit sem helyeztek.
Valamennyi antiszemita indíttatású bűncselekményt együttvéve az esetek túlnyomó többségében szélsőjobboldali beállítottságú emberek voltak az elkövetők – áll a Der Tagesspiegel beszámolójában.
Felix Klein, az antiszemitizmus elleni törekvések összehangolásáért felelős kormánybiztos hírportálokon idézett nyilatkozatában az előzetes adatokat értékelve kiemelte, hogy európai tendencia a zsidóellenesség erősödése, ezért a 2020 júliusában kezdődő német európai uniós soros elnökség programjában kiemelt helyen kell szerepelnie az antiszemitizmus elleni harcnak. Így például európai uniós irányelvet kellene kidolgozni az interneten folytatott gyűlölködés visszaszorításáról.
Josef Schuster, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának (ZdJ) elnöke szerint főleg a német államnak van tennivalója. A Der Tagesspiegelben idézett adatok „ugyan még nem hivatalosak, de tükröznek egy trendet, méghozzá rémisztő trendet", ezért a politika, a rendőri szervek és az igazságszolgáltatási intézményrendszer oldaláról is határozottabb fellépésre van szükség, méghozzá „sürgősen" – áll a ZdJ elnökének közleményében.
Ulrike Demmer helyettes kormányszóvivő berlini tájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a kormány álláspontja továbbra is egyértelmű; „teljesen világos, hogy Németországban nincs helye az antiszemitizmusnak".
(MTI)