Franciaország: a zavargókat eltilthatják a további tüntetéstől

Első olvasatban nagy többséggel elfogadta a francia nemzetgyűlés kedden azt a törvénytervezetet, amely alapján a tüntetéseken rendzavarást kezdeményezőket eltilthatják a további megmozdulásokon való részvételtől, az arc eltakarása pedig bűncselekménnyé válhat.

A Macron-pártból ötvenen tartózkodtak

A szenátusban már tavaly októberben megszavazott javaslatot a kormány adó- és gazdaságpolitikája ellen több mint két hónapja tartó, úgynevezett sárgamellényes tüntetéseket kísérő erőszak nyomán terjesztették a nemzetgyűlés elé. A jogszabályt első olvasatban 378 képviselő támogatta 92 ellenében, 74-en tartózkodtak, köztük ötvenen a kormánypárt részéről.

A tervezetet a kormánypárti képviselők többsége és a centristák, valamint az ellenzéki jobbközép szavazta meg, míg a teljes baloldal és a Marine Le Pen vezetette Nemzeti Tömörülés ellene szavazott, a szabadságjogok szűkítéseként értékelve a jogszabálytervezetet.

A francia közéletben elsősorban az keltett feltűnést, hogy a kormánypárt soraiból ötvenen tartózkodtak a szavazáskor. Korábban csak az új bevándorlási törvény váltott ki ennyire heves vitát Emmanuel Macron államfő pártján belül, de akkor csak 14-en nem szavazták meg a szigorításokat.

A kormányzó Köztársaság lendületben (LREM) – amely abszolút többséget élvez a nemzetgyűlésben – a jobboldali többségű szenátusban, még a sárgamellényes mozgalom megjelenése előtt megszavazott szöveget bocsátotta vitára az alsóházban. A felsőház a munkajogi reform elleni szakszervezeti megmozdulásokon tapasztalt erőszak miatt, a futballhuligánok elleni törvénykezés mintájára dolgozta ki az új szabályozást, amely heves vitát váltott ki jogvédők és a baloldal részéről.

A javaslat alapján nemcsak bírói határozattal, hanem egyszerű prefektusi döntéssel eltilthatják a tüntetéseken rendzavarást kezdeményezőket a további megmozdulásokon való részvételtől. A határozat megsértése hat hónap szabadságvesztést és 7500 eurós pénzbüntetést vonhat maga után. 

A tervezet szerint szigorúabban büntetnék azokat, akik nem bejelentett tüntetéseket szerveznek, azok pedig, akik arcukat eltakarva jelennek meg egy megmozduláson, a jogszabály értelmében nem egyszerűen pénzbírsággal sújtható szabálysértést, hanem egy év szabadságvesztéssel büntethető bűncselekményt követnének el. A kormány célja az is, hogy a tüntetéseken okozott károkat ezentúl ne a kormány vagy az önkormányzatok fizessék ki az adófizetők pénzéből, hanem a rendbontóknak kelljen megtéríteniük a csoportosan elkövetett rombolások költségeit.

Folytatódnak a tüntetések

A törvényjavaslat március 12-én kerül második olvasatban a szenátus elé, miután a szöveget a nemzetgyűlésben a képviselők jelentősen átírták, s a kormány azt szeretné, ha minél előbb végső elfogadásra kerülne az alsóházban is. Az üzemanyagadó emelése ellen 2018 novemberében kibontakozott sárgamellényes mozgalom ugyanis szombatonként folytatja a spontán felvonulásokat, amelyek rendszeresen rendbontásokba és összetűzésekbe torkollanak a rendfenntartó erőkkel. Hétvégéken ezért országszerte mintegy 80 ezer rendőr és csendőr teljesít szolgálatot a nagyobb francia városokban a közrend biztosítására.

Múlt szombaton a szociális mozgalom párizsi felvonulásán a tüntetéseken megsérült tiltakozókra emlékeztek, valamint a „rendőri erőszak”, elsősorban a gumilövedékek használata ellen tiltakoztak.

A gumilövedék használatáról hetek óta heves vita folyik a francia közéletben, miután a francia rendőrök rendszeresen bevetik, súlyos sérüléseket okozva a tiltakozóknak. A sárgamellényesek szerint az utóbbi két hónapban húsz tüntető vakult meg az egyik szemére sérülés következtében. Christophe Castaner belügyminiszter szerint a gumilövedékek alkalmazásával elkerülhető a fizikai kontaktus az erőszakos tüntetőkkel, s e nélkül még több sérült lett volna a megmozdulásokon. A tárcavezető a parlamenti vitában visszautasította, hogy az új törvénytervezet jogsértő lenne, s azzal érvelt, hogy az új szabályozásra azért van szükség, mert az erőszakos cselekményekkel „néhány durva ember veszélybe sodorja a tiltakozás jogát”.

(MTI)