Uniós biztos: Oroszország hamis híreket terjesztett

Oroszország több mint egy éven keresztül dezinformációs kampányt folytatott, hamis híreket terjesztett Kijev és a NATO Azovi-tengerre vonatkozó terveiről, mielőtt november második felében az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) határőrsége tüzet nyitott ukrán hadihajókra a Kercsi-szorosnál, majd három ukrán hajót elfoglaltak – jelentette ki Julian King egy brüsszeli konferencián hétfőn.

Az Európai Bizottság terrorizmus, a szervezett- és a kiberbűnözés elleni küzdelem összehangolásáért felelős biztosa kijelentette, ha bárki úgy gondolná, hogy az incidens váratlanul, a semmiből következett volna be, téved.

Mint elmondta, Moszkva hamis híreket tartalmazó kampánya több mint egy évvel az incidens előtt annak terjesztésével indult, hogy az ukrán hatóságok kotorni kezdtek az Azovi-tengerfenéken, amellyel egy NATO-flotta érkezését készítették elő. A hamis hírek szerint a brit és az ukrán titkosszolgálatok nukleáris tölteteket próbáltak volna a Krímbe szállítani, hogy a Kercsi-szoroson át a Krím félszigetre vezető hidat és más fontos objektumokat felrobbantsanak.

Az uniós biztos tájékoztatása szerint az orosz média hamis állításokat tett közzé nyár folyamán arról, hogy Ukrajna kolerával fertőzte meg az Azovi-tengert. Majd szeptemberben a tengert érintő nyugati provokáció előkészítéséről számolt be, azokat azonban a „Moszkva által küldött speciális egységek” megakadályozták – közölte.

King beszédében hozzátette, az orosz sajtó hírei szerint az Egyesült Államok már a kilencvenes évek óta tervezett összeütközést szítani az ukrán és az orosz erők között a Fekete-tengeren.

Az uniós biztos azt mondta, hogy az Európai Bizottság azon dolgozik, hogy feltárja az orosz kampány hazugságait, és támogatja az ilyen jellegű szolgálatok megerősítését.

Az Európai Bizottság terve szerint 1,9 millió euróról ötmillió euróra emelné a hamis hírek terjedésének megakadályozására irányuló tevékenysége jövő évi költségvetését.

November 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a 24 főnyi legénységük ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított.

Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, de nem kaptak választ, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet, megsértve az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros használatáról szóló kétoldalú megállapodást is. Moszkva ezzel szemben azt állítja, hogy az ukrán járművek megsértették Oroszország területi vizeit, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve haladtak a Kercsi-szoros felé, amelyen az áthajózás engedélyköteles. Orosz állítás szerint az ukrán hajók vették elsőként célba az orosz parti őrség járműveit.

(MTI)