Az orosz agressziókat nem menti se Koszovó, se Irak, se Líbia, egyetlen a Nyugat által elkövetett nemzetközi jogszegés sem
A cél a történelem kezdete óta ugyanaz a hadviselésben: a győzelem, az akarat rákényszerítése az ellenségre.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn újra összeül Koszovó ügyében, amely úgy döntött, hogy kibővíti a biztonsági erők hatáskörét, gyakorlatilag hadsereggé alakítva át azt.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn újra összeül Koszovó ügyében, amely úgy döntött, hogy kibővíti a biztonsági erők hatáskörét, gyakorlatilag hadsereggé alakítva át azt. Ez négy napon belül immár a második ülés lesz a témában.
A nyilvános eseményre közép-európai idő szerint este kilenc órakor kerül sor, és részt vesz rajta Aleksandar Vucic szerb, valamint Hashim Thaci koszovói elnök is. Koszovó az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Németország támogatását élvezi a kérdésben, míg a hadsereg létrehozását ellenző Szerbiát Oroszország és Kína pártfogolja. Szerbia nem ismeri el Koszovó függetlenségét, amelyet egykori tartománya egyoldalúan kiáltott ki 2008-ban.
Több törvénymódosítást követően a koszovói biztonsági erők feladata lesz Koszovó függetlenségének és területi egységének, valamint tulajdonainak és érdekeinek a védelme, a koszovói állampolgárok és közösségek védelme, a civil egységek katonai támogatása és a nemzetközi hadműveletekben való részvétel. A testületet továbbra is biztonsági erőknek nevezik majd, ám az eddigi 2500, könnyű fegyverzettel rendelkező egyenruhás helyett ezentúl 5 ezer hivatásos fegyveres, valamint 3 ezer tartalékos képezi majd a keretet. A hatáskörök bővítése után a biztonsági erőknek nehézfegyverzetük is lehet.
Koszovó döntését António Guterres ENSZ-főtitkár bírálta, az Európai Unió fenntartásokkal fogadta, a NATO pedig annak időzítését kifogásolta.
Hashim Thaci koszovói elnök vasárnap leszögezte, hogy a lépés visszafordíthatatlan, és egyúttal biztosított róla, hogy a hadsereg léte nem fenyegeti a koszovói szerbeket.
(MTI)