Börtönbüntetést kapott hat ember Pekingben egy egyetemi felvételin történt csalás miatt.
Börtönbüntetésre ítéltek hat embert Pekingben egy egyetemi felvételi vizsgán történt csalásban játszott szerepük miatt – jelentette a kínai állami média szerdán. A posztgraduális képzésre felvételizők vezeték nélküli adóvevőkön keresztül beolvasták a tesztkérdéseket az őket távolról segítő közreműködőknek, akik tankönyvekből keresték ki nekik a megfelelő válaszokat. A csalók összesen 33 vizsgázónak segítettek három különböző vizsgahelyszínen.
A kedden elítélt hat ember közül kettő maga is vizsgázó volt, akik a társaik közül további ügyfeleket toboroztak a csaláshoz, a többi négy pedig a vizsgázókat távolról segítő közreműködő. A CCTV kínai állami televízió beszámolója szerint a helyi rendőrség a helyszínen fogta el a csalásban érintett hat embert, és elkobozták az adóvevőiket. A riport arra nem tér ki, hogy a rendőrség hogyan szerzett tudomást az esetről.
Az egyelőre nem ismert, hogy a csaló vizsgázók mennyit fizettek a szolgáltatásért, vagy hogy milyen büntetésben részesültek a vizsgacsalás miatt, de a hasonló esetekben a diákokat tartósan eltiltották a felvételi vizsgákon való részvételtől. A hat elítéltet 20 hónaptól 4 évig terjedő börtönbüntetéssel, és 10-40 ezer jüan (mintegy 1 millió 600 ezer forint) pénzbírsággal sújtották.
Kínában 2016 novemberétől lépett életbe egy törvénymódosítás, mely bűncselekménynek minősíti a vizsgacsalás szervezését, az ehhez szükséges felszerelések biztosítását, a csaláshoz nyújtott bármiféle segítséget, valamint azt, ha valaki más nevében vizsgázik. Azóta a pekingi bíróságok mintegy 34 vizsgázással kapcsolatos esetben folytattak eljárást, köztük négyszer csalás, 29 alkalommal pedig más helyett való vizsgázás ügyében – írja a Global Times kínai állami híroldal.
(MTI)
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
A megválasztott amerikai elnök szerint Európának kell vezető szerepet vállalnia Ukrajna védelmében és a háború lezárásában.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Az ukrán hírszerzés szerint az orosz–észak-koreai kombinált egységek egy nap alatt mintegy 200 katonát veszítettek.
Ukrajna egyelőre tagadja a terület elvesztését.
