Biplap Debnek nem akármilyen bizonyítéka van erre.
Indiában már évezredekkel ezelőtt létezett internet és műholdas távközlés – állította az indiai Tripura állam miniszterelnöke, Biplab Deb egy agartalai rendezvényen.
A politikus a Mahábhárata hindu hőseposzra hivatkozott a keddi fórumon. A szanszkrit nyelvű Mahábhárata mintegy 3500 évvel ezelőtt íródott, és hinduk százmillióinak jelenti kultúrájuk gyökerét. Százezer versszakból áll, ezzel a világ leghosszabb irodalmi alkotása. Tripura miniszterelnöke abból vonta le következtetését az ókori internetről és műholdakról, hogy az eposz egyik szereplője úgy meséli el a döntő csatát a vak királynak, hogy közben mérföldekre van a történésektől. Biplab Deb szerint ez azt bizonyítja, hogy Indiában már az ókorban is volt internet.
„Akkoriban létezett ez a technológia. Ki tudja, hogy a közben lévő időben mi történt, de ekkor mindez létezett” – fejtette ki a 46 éves Biplab Deb.
(MTI)
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
Legismertebb labdarúgónk példája azt mutatja, hogy nem az eszközkészlet számít, hanem hogy mi jön belülről.
Sokkal fontosabb és súlyosabb problémákkal bajlódunk, mint pár éve, amikor a mozgalmatok elfoglalta az agonizáló baloldal helyét a céges érdekeltségek miatt.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Nincs miért kárörvendeni az egyre mélyebb és szerteágazóbb német válságjelenségek kapcsán. Rajcsányi Gellért írása.
A közel négyszáz oldalas, gazdagon illusztrált kötet nem csak a Liget páratlanul gazdag, több mint két évszázados múltját mutatja be történeti hűséggel, a jelen, azaz a Liget Budapest Projekt fejlesztései is kiemelt szerepet kapnak.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
