II. Erzsébet: Ha korona van a fejeden, ne nézz lefelé!

„Ha koronával a fejünkön kell valamit felolvasnunk, ne nézzünk lefelé, a papírt emeljük a szemünk elé, mert a korona olyan nehéz, hogy kitörik a nyakunk” – ez az egyik jó tanács az életének 92. évében járó II. Erzsébet királynőtől, akivel koronázásának közelgő 65. évfordulója alkalmából készített a BBC televízió személyes riportműsort. A vasárnap este képernyőre kerülő program – amelyből pénteken a BBC előzetes részleteket tett közzé – példátlan a brit monarchia történetében, a brit uralkodók ugyanis az íratlan, de törvényerejű protokoll szerint soha nem nyilatkoznak közvetlenül a médiának.

Az uralkodásának 66. évében járó II. Erzsébet királynőt trónra lépése után több mint egy évvel, 1953. június 2-án koronázta meg Geoffrey Fisher, Canterbury érseke, az anglikán egyház akkori elsőszámú vallási méltósága a londoni Westminster-apátságban, 8250 fős meghívott, előkelő vendégsereg jelenlétében. Ez volt az első koronázás, amelyet televízión nézhettek az alattvalók. A statisztikák szerint húszmilliónyian figyelték egyenes adásban a ceremóniát. Ennyi televíziós készülék messze nem volt a háborús jegyrendszertől még épphogy csak szabadulni igyekvő Nagy-Britanniában, ám az esemény összeterelte a lakosságot: milliók tértek be akár ismeretlenül is olyan családokhoz, amelyekről tudott volt, hogy van televíziójuk.

 A templomi ceremónia után nyolc kilométeres körút következett Londonban, hogy az utcákon összegyűlt, a zuhogó esőben is kitartó hárommilliós tömeg üdvözölhesse újonnan koronázott uralkodóját. A BBC vasárnap műsorra tűzött évfordulós programjában az uralkodó felfedi: ez a túra „borzalmasan kényelmetlen” volt, mivel az alkalomra használt csaknem négytonnás állami hintót, amelynek felfüggesztése négy bőrszíjból állt, „egyáltalán nem arra szánták, hogy az ember utazgasson benne”. Hozzáteszi: emlékei szerint 4-5 órát tarthatott a londoni körút, végig lépésben, mivel a nehéz hintóval a lovak sem tudtak gyorsabban haladni.

Előkerül a műsorban a korona is, de nem Szent Eduárd ősi aranykoronája, amelyet 1953 júniusában Canterbury érseke a királynő fejére helyezett, hanem az Imperial State Crown, a gyémántokkal ékesített birodalmi állami korona, amelyet az uralkodó a legjelesebb eseményeken, mindenekelőtt a parlament évenkénti megnyitóján visel. Ilyenkor olvassa fel a Lordok Házában lévő trónján ülve mindenkori kormányának törvényalkotási programját. A BBC-műsorban a királynő felfedi: a művelet meglehetős óvatosságot igényel, a beszédet úgy kell felolvasnia, hogy a papírt emeli a szeméhez, ahelyett, hogy a fejét hajtaná le, mivel ellenkező esetben „kitörne az ember nyaka, és (a korona) leesne”. Az uralkodó nevetve hozzáteszi, hogy a korona „meglehetősen esetlen” darab, tehát „a koronáknak is megvannak a hátrányai, de amúgy igen fontosak is”.

(MTI)