Az út kövei

„Németország kancellárja egyértelműen belpolitikai okokból tárta szét a karjait, mikor 2015-ben megjelentek a határon az első menedékkérők. A remény és az ígéret ellenére Németország mégse tudta megoldani a problémát, Angela Merkel most szorultabb helyzetben van, mint korábban bármikor, az inga pedig – a fizika törvényeinek megfelelően – visszaleng.

Csakhogy a tárt karok politikáját nem fogja úgy ellensúlyozni Németország, hogy a már odaérkezett és magukat megfelelő helyzetben érző migránsokat egyszerűen kirugdossa a határon túlra, hogy foglalkozzon a bajjal a szomszéd. Berlinnek stílusa van, így aztán azokat a kiválasztott afgánokat, akik tényleg semmivel se tudják meghatni a német hatóságokat, alaposan kistafírozza, kabátot ad rájuk, felülteti őket a repülőgépre, hogy Kabulig meg se álljon a vendég.

Persze itt is tetten érhető, mennyire házmesterként fogja fel a nagyvilágot Németország, azt képzelve, hogy az afgán család ugyanolyan igényekkel bír, mint egy német. Mosogatógépre és hűtőszekrényre vágyik, a gyerek kézilabdázni akar, amihez kell majd mez és sportcipő, anyuka pedig barátnőivel színházba szeretne járni havonta legalább egyszer. Ezért tekintélyes summát kap minden család, aki vállalja, hogy hazamegy Afganisztánba.

Olyan emberekről van szó, akik illegálisan érkeztek Németországba, hónapok, akár évek óta várják a határozatot arról, maradhatnak-e, s megkapták a végzést, miszerint Berlin egyszerűen nem tud mit kezdeni velük. A kabuli repülőút viszont mindenképpen keservesnek ígérkezik számukra, nem is véletlen, hogy a Lufthansa néhány pilótája nem szívesen vitte magával az összetört álmait összerakosgató afgánokat.

A lényeg mégis az, hogy Németország tündöklő imázsa megmaradjon, és úgy tudja kiebrudalni a nemkívánatos elemeket, hogy az elegánsnak tűnjön. Ez pokoli sok pénzbe kerül, közben jószerével megvalósíthatatlan is, hiszen a kiutasított menedékkérőnek magának kell jelentkeznie a hazaútra szóló repülőjegyért meg a háromezer euróért a mezre és a konyhai robotgépre, és nincs az a rendőri hálózat, amely meg tudja találni a milliók közt az egyetlenegyet.

Persze azzal se tud később mit kezdeni Németország, ha a hazatérő család esetleg visszatér, mondjuk illegális útvonalon, esetleg új személyazonossággal, új élettörténettel. Németországban minden afgán tálibellenes harcos, még az Iszlám Állam ellen is küzd, igazi messziről jött ember, aki pontosan azt mondja, amit akar.”