Nem kaptunk Soros-pogácsát – menekültügyi sajtóreggelin jártunk

A Friedrich Ebert Stiftung finanszírozta az Eötvös Károly Intézet legújabb tanulmányát, amelyet maguk a szerzők akartak bemutatni a médiának, így kerültünk mi is egy palotanegyedi polgári lakásba, ahol az intézet irodája működik. Persze ezúttal óvatosabbak voltunk: nem Soros-féle kaviárra számítottunk, csak némi pogácsára és egy menekültügyi gyorstalpalóra.

Majtényi László az intézet alapítója ennek megfelelően nem teketóriázott sokat, gyorsan bemutatta promóciós videójukat Tények és tévhitek címmel, amely ugyan tényeket és tévhiteket nem nagyon tartalmazott, véleményt azonban minden mennyiségben. Látványosan felépítették az ellenzéki narratívát, a gyűlöletkampánytól a hülye kérdésre hülye válaszig. Alighanem az első valamirevaló médiaanyag született nem kormányzati térfélről a témában, ajánljuk megtekintésre.

Az elsős joghallgatók is tudják: kirekesztő a plakátkampány

A sajtóbeszélgetés aztán ugyanebben a szellemben folyt tovább. Somody Bernadette alkotmányjogász, Az EKINT igazgatója alkotmányjogi gyorstalpalót tartott, amelyben arról beszélt: már a kampány kezdetén el kellett volna marasztalni a kormányt gyűlöletkeltés miatt, a Kúria azonban – mivel nem vizsgálta a kérdést – végső soron mégis úgy döntött, hogy a kormány kifejezheti értékítéletét. Azonban „már az elsős joghallgatók számára is világos, hogy a közhatalom ilyen módon a nem befolyásolhatja az állampolgárokat”. Somodytól azt is megtudhattuk, hogy kormány a véleményét pusztán az alkotmányos keretek között közölheti, „kirekesztő propagandát nem folytathat”.

Nem csak a propaganda, már népszavazási kérdés is problémás – vette át a szót Miklósi Zoltán, az intézet politikai elemző tagja. Nem egy dologban kell állást foglalni valójában, hanem mindjárt legalább kettőben. „Egyrészt a menekültkérdésre és az azzal kapcsolatos félelmeinkre kell választ adni, másrészt a kormány több hónapos gyűlöletkampányára.” Éppen ezért történik az, hogy szerinte az igenek és a nemek tábora nem fedi le a véleményformálókat. 

A legszámosabb csoport ugyanis Miklósi értelmezésében az, amelyik osztja ugyan a félelmet, amelyet a kampány közvetít, de a gyűlöletkeltéssel nem tud azonosulni. Számukra az „a dilemma, hogy a nem szavazattal az kampányt teljes egészében fogadják el”, holott ez valójában nem fejezi ki az értékítéletüket. Van ezen kívül még egy csoport – az intézet elemzésében – amely igennel szavazna az erkölcsi álláspontja mentén, ugyanakkor a szavazatával hozzásegítené a kormányt a népszavazás sikeréhez, azaz az érvényességhez. Ez a másik dilemma. Miklósi azonban mindkét csoportnak a tudatos bojkott stratégiáját javasolta az érvényes szavazás helyett, azaz vagy az otthonmaradást, vagy pedig az érvénytelen szavazat leadását.

Mindössze 4-5 menekültet kellene befogadnunk?

Köves Nóra menekültügyi szakértő ezt a stratégiát kívánta alátámasztani. Az ő interpretációjában valójában nincs is kötelező betelepítési kvóta, mert az országnak csupán regisztrálnia kell a rá kiosztott 1294 menekültet, nem befogadnia. A korábbi menekülthullám alapján pedig az a tapasztalat, hogy „úgysem vagyunk bőkezűek a menekültstátuszok osztogatásában”, ezért a régi arányokat alapul véve a végén mindössze 4-5 migráns kapna menekültstátuszt – érvelt az elemző. Ráadásul az ország befogadott menekültenként kétmillió forinttal számolhat az EU részéről Köves szerint, aki azt állítja: nem arról van szó, hogy csak úgy ránk tukmálná a bevándorlókat az Európai Unió.

Abban valamennyi megszólaló egyetértett, hogy a fentiek ellenére biztosan a nemek lesznek túlnyomó többségben a szavazáson, arra a kérdésre pedig, hogy mit lép a kormány, ha a szavazás érvénytelen lesz, Kiss Eszter kommunikációs elemző adott választ.

Mindjárt felemlegette a nemzeti konzultációt, ami szerinte teljesen párhuzamba állítható a kvótanépszavazással. Rámutatott: akkor a népesség csupán 12,5 százaléka válaszolt, a kormány mégis sikerként könyvelte el az eredményeket, hiszen a válaszolók egyetértettek a politika irányával. Ugyanezt a stratégiát választja szerinte most is a kormány, hiszen várhatóan a „nemek” lesznek többségben, mégis könnyen előfordulhat, hogy a szavazás érvénytelen lesz. Akárhogy is, „a kormány valószínűleg ugyanúgy sikerként fogja kommunikálni a szavazást” – jósolta Kiss.

Majtényi üzeni a Mandinernek: nincsen Soros-pogácsa

A nagy egyetértésbe a háttérbeszélgetés legkomikusabb jelenete rondított bele, amikor teljesen inadekvát módon egy újságíróhölgy nekiállt faggatni Majtényi Lászlót. A téma az Igazmondó Alapítvány volt, amelyet ugyan Majtényi alapított, de aztán a sajtóhírek szerint Juhász Péterhez köthető céggé vált.

A jó tízperces faggatás egyáltalán nem járt eredménnyel, mert Majtényi szemmel láthatólag tényleg semmit nem tudott a cég működéséről). Annyit sikerült mindössze kihúzni a jogtudósból, hogy, ha valaki autóval jár, az még nem biztos, hogy korrupció. 

Ezek után már minden újságírónak elment a kedve a kérdezéstől. Majtényi László jobb híján evésre invitálva kijelentette: „sajnálattal közlöm a Mandinernek, hogy a pogácsa nem Soros pénzéből van, de múltkor sem abból volt”. Inkább nem is ettünk belőle.