Német belügyminiszter: Nem terhelhetik Németországra a migránsproblémát

A német hatóságok keményebben lépnek fel a gazdasági menekültek, a külföldi bűnözők és mindazok ellen, akik visszaélnek a menedékjoggal – mondta a német belügyminiszter pénteken a törvényhozás alsóházában (Bundestag) a kormány szigorításokat tartalmazó menekültügyi reformcsomagjának vitájában. Thomas de Maiziére egyben jelezte, hogy Berlin nem tűrné, ha más államok Németországra próbálnák hárítani a menekültválság összes terhét.

Az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa hangsúlyozta, hogy Németország tovább harcol a menekültválságból kivezető európai útért, legalábbis ameddig van remény arra, hogy ez az út a Németországba érkező menekültek számának csökkenéséhez is elvezet.

Az viszont „elfogadhatatlan lenne, és nem maradna tartósan következmények nélkül, ha néhány ország megpróbálná a közös problémát egyoldalúan Németországra terhelni” – jelentette ki a miniszter. Hozzátette, hogy Németország „felelőssége és érdeke ragaszkodni” a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez, legalábbis „ameddig lehet”. Az övezet fenntartásához az uniós külső határ védelmére és a lehető legkevesebb ellenőrzésre van szükség Európán belül – mondta Thomas de Maiziére.

A Bundestaghoz benyújtott menekültügyi csomagról elmondta, hogy Németország „tisztelettel, de naivitás nélkül” fordul a területén védelmet kereső emberekhez, és határozottan fellép a visszaélések ellen. „Keményebben fogunk bánni azokkal, akik csak azt mondják, hogy védelemre van szükségük, de más okból jönnek, vagy trükkökkel és hamis adatokkal próbálják meghosszabbítani németországi tartózkodásukat” – mondta a belügyminiszter.

Populisták, demagógok és más keménykedők

A reform legfőbb eleme, hogy gyorsított eljárással döntenek a biztonságos országokból származó, a hatóságokkal nem együttműködő, beutazási tilalommal sújtott vagy a menekültstátus megszerzésével nem először próbálkozó menedékkérőkről. Esetükben a menedékjogi kérelmet egy hét alatt kell elbírálni, a döntés elleni jogorvoslatra pedig legfeljebb további két hét áll rendelkezésre. A gyorsított eljárás alá vont kérelmezőket elkülönítve helyezik el.

A kormány szűkítené annak lehetőségét is, hogy az elutasított menedékkérők hazatoloncolását elrendelő határozatok végrehajtását felfüggesszék. Javaslata szerint a betegeket akkor is ki kellene toloncolni, ha hazájukban nem kapnának a németországival megegyező színvonalú kezelést. Továbbá két évre felfüggesztené az úgynevezett oltalmazotti státusban lévők családegyesítési jogát. Ilyen jogállást azok kapnak, akik nem felelnek meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de nem lehet hazaküldeni őket, mert ott súlyos sérelem érheti őket.

A családegyesítés lehetőségének szűkítése arányos és szükséges lépés, célja Németország túlterhelésének elkerülése és annak megakadályozása, hogy „szülők életveszélyes útra indítsák gyermekeiket” abban reménykedve, hogy a családegyesítés lehetőségét kihasználva utánuk mehetnek Németországba – mondta Thomas de Maiziére.

A kormány a bűnözés útjára lépő külföldiek kiutasítását szabályozó előírások szigorítását is kezdeményezi. A belügyminiszter szerint erre azért van szükség, mert a szilveszter éjjel történt bűncselekmények menedékkérő elkövetőinek nincs hely Németországban.

Ezek az emberek ártottak a menekülteket övező tiszteletnek, és kitették a Németországban már hosszú ideje élő bevándorlókat annak a veszélynek, hogy a többségi társadalom általánosító módon mind bűnözőnek bélyegzi őket, ráadásul megerősítették a „populisták, demagógok és más keménykedők gondolkodási mintázatát” - hangsúlyozta a belügyminiszter.

Szélsőbal: Ez a kegyetlenség csomagja

Az ellenzéki pártok élesen bírálták a javaslatokat. A Baloldal szerint a CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokraták (SPD) koalíciója a „kegyetlenség csomagját” terjesztette a törvényhozás elé, a Zöldek szerint pedig a kormány politikájában határozott irányváltás figyelhető meg az alantas populizmus felé.

A Bundestag a csaknem 80 százalékos többséggel rendelkező kormánypárti frakciók támogatásával várhatóan még februárban elfogadja a reformot, és az új szabályok márciusban életbe lépnek.

A kormány a szilveszteri szexuális támadások és rablások miatt azt is kezdeményezi, hogy sorolják át a biztonságos származási országok közé  Algériát, Marokkót és Tunéziát. Ehhez az ellenzék támogatására szorul, mert a tartományokat képviselő kamarának, a Bundesratnak is szavaznia kell az ügyben, és ott a kormánypártok nincsenek többségben. A reformnak ezt az elemét várhatóan majd csak a március 13-án három tartományban – Baden-Württemberg, Rajna-vidék-Pfalz, Szász-Anhalt – tartandó helyi törvényhozási választás után terjesztik a törvényhozás elé.