Zoran Milanović horvát miniszterelnök építene kerítést, ha elvárnák tőle, de az EU-csúcson megkérdezett néhány nyugat-európai tagállamot, és azt mondták neki, hogy inkább ne tegye. Ezt egy sajtótájékoztatón mondta el, ahol azt is kifejtette: Magyarország káoszt akar okozni Horvátországban, ezért szégyellje magát a jobbközép ellenzéki HDZ-vel együtt.
Az EU-csúcson nyíltan megkérdeztem Németországot, Ausztriát és Svédországot, építsen-e Horvátország is falat a határán, és kifejeztem erre való készségünket is, de azt mondták, ne tegyük – hangsúlyozta Zoran Milanović horvát miniszterelnök újságíróknak nyilatkozva szombaton Zágrábban. „Elmondtam már, és most megismétlem, a kerítésépítés volna a legeslegutolsó megoldás” – jelentette ki.
A kormányfő arra reagált, hogy Magyarország pénteken éjfélkor lezárta a magyar-horvát zöldhatárt. „Szlovéniával értjük meg leginkább egymást, mert természetes szövetségeseink, nem ők ott a zárt világukban, akik nem látnak túl a kerítésen” – hangoztatta Milanović, Magyarországra utalva.
A horvát kormányfő azt is kijelentette: Németország még péntek este elítélte Magyarország intézkedését. „Ha ezt Németország mondja, amely leginkább ki van téve a migrációs nyomásnak, akkor tudni való, ki áll a jó oldalon és kik a vesztesek Budapesten és Horvátországban is” – hangsúlyozta. A kormányfő Horvátországgal a jobbközép ellenzéki pártra, a Horvát Demokratikus Közösségre (HDZ) és Kolinda Grabar-Kitarović államfőre utalt, akik azon az állásponton vannak, hogy Zágrábnak fizikai akadályt kellene felállítania a szerb-horvát határon.
A miniszterelnök úgy fogalmazott: a magyar kormánynak vannak Horvátországban szövetségesei, akik romboló tevékenységet folytatnak. „Akár azt is mondhatnám, hogy szégyelljék magukat ezért, de így a gyerekekkel beszélnek, ők pedig felnőttek” – mondta, és hozzátette: „Magyarország káoszt akart okozni Horvátországban”, és azt akarta elérni, hogy kicsússzon a migránsválság kezelése a horvát kormány kezéből. „De ez nem fog megtörténni, mert a szlovének mások” – fűzte hozzá Milanović.
A miniszterelnök az INA horvát olajipari vállalatról is beszélt, amelynek a Mol Nyrt. az irányítási jogokat birtokló legnagyobb részvényese. Utalt arra, hogy korábban kérte Magyarországtól, szolgáltassa ki Hernádi Zsoltot, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatóját, aki rajta van az Interpol körözési listáján.
„Nem azért adtak ki ellene elfogatóparancsot, mert magyarul beszél, hanem azért, mert megalapozott a gyanú, hogy az Európai Unió egyik tagországában, nevezetesen Horvátországban bűncselekményt követett el” – hangsúlyozta, majd hozzátette: Hernádi nagyon jóban van a magyar miniszterelnökkel, Orbán Viktorral. Horvátországban a dolgok másképp működnek, az igazságszolgáltatás független, míg Magyarországon ez nem így van – mondta.
Horvátországban november 8-án parlamenti választások lesznek, Magyarország pedig kampánytémává vált. A hivatalban lévő szociáldemokrata kormány és annak miniszterelnöke már többször sérelmezte, hogy a magyar kormány jó kapcsolatot ápol a horvát ellenzékkel, a HDZ-vel és az államfővel.
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
2015 óta 87 ezer szír állampolgár kapott menekültstátust az osztrák hatóságoktól.
Egyik napról a másikra jobb helyzetbe fog kerülni a keleti szomszédunk.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
A mézes hetekről lemondhat, kitoloncolásra készülhet.
Európát valójában a brüsszeli bürokraták árulták el, véli a többség.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
