Bedőlt a rubel, bajban az orosz gazdaság

Ismét soha nem látott mélységbe zuhant a rubel árfolyama a moszkvai tőzsde devizakereskedésében: a dollárt 58,7, az eurót pedig 73,15 rubelen jegyezték hétfőn helyi idő szerint délelőtt 11 óra előtt 5 perccel. A pénteki záráshoz képest a dollár 52 kopejkával, az euró pedig 87 kopejkával drágult. A rubel gyengülése ezután is folytatódott.

Szakértők azzal magyarázzák az orosz fizetőeszköz tartós értékvesztését, hogy továbbra is csökken az olaj világpiaci ára, illetve nem elégségesek az orosz jegybank intervenciói. A legfrissebb adatok szerint a központi bank múlt héten csütörtökön kevesebb mint 500 millió dollár értékben vásárolt rubelt, hogy megállítsa az árfolyam esését. Utóbbi 11 naptári nap alatt a jegybank összesen 5,958 milliárd dollárt költött a rubel támogatására, az év egészét tekintve pedig több mint 75 milliárdot. Az orosz jegybank péntektől 100 bázisponttal 10,5 százalékra emelte irányadó kamatát a rubel árfolyamának védelme és az infláció megfékezése érdekében. A döntés azonban ellentétes hatást váltott ki, a rubel árfolyama tovább süllyedt. A központi bank idén már összesen 500 bázisponttal növelte az irányadó kamatot, és jelezte, hogy kész további kamatemelésre. Elvira Nabiullina jegybankelnök szerint a rubel legalább 10-20 százalékkal alulértékelt.

A rubel értékét aláásta a folytatódó tőkekivonás, az ukrán válság miatt Oroszországra kivetett szankciók és az olajárak csökkenése. A rubel árfolyamának csökkenése segít némiképpen a nyersanyagoktól függő és exportorientált költségvetésnek, de kedvezőtlen hatást gyakorol a gazdasági növekedésre, mert szítja az inflációt, megöli a befektetési tevékenységet és csökkenti a háztartások vagyonát.

Oroszország exportjából az olaj- és földgáz részesedése kétharmadra rúg, így az olajárak csökkenése jelentős hatást gyakorol az ország kereskedelmi mérlegére. Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök hétfőn arra kérte kormányát, hogy az apadó bevételek miatt 10 százalékkal kurtítsák meg a jövő évi költségvetés kiadási oldalát. Orosz lapértesülések szerint csak a szociális célú kiadásokat nem érintik majd a zárolások. A moszkvai értéktőzsde irányadó indexei közül a rubelben számított MICEX 0,12 százalékkal 1457,91 pontra emelkedett, a dollárban számított RTS pedig 2,97 százalékkal 775,42 pontra süllyedt hétfő délután helyi idő szerint negyed háromra. Délután két órakor a dollár árfolyama elérte az 59,04 rubelt, az euróé pedig a 73,31 rubelt.

*

Oroszország bizonyos tőkekorlátozásokat életbe léptethet a rubel összeomlásszerű gyengülésének megállítására, de széleskörű, szigorú korlátozásokat csak a legvégső eszközként vetne be, és ezek jó eséllyel nem is bizonyulnának hatékonynak - vélekedtek londoni pénzügyi elemzők a rubel hétfői újabb meredek, 8 százalékot meghaladó árfolyamgyengülését kommentálva.

Neil Shearing, a City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza szerint jóllehet a gyenge rubel nyilvánvalóan az orosz kormány egyik gazdaságpolitikai eszköze a zuhanó olajárak államháztartási hatásainak kivédésére, most már egyre erősebb az érzés, hogy a rubelárfolyam kezd kicsúszni az ellenőrzés alól. Shearing szerint ráadásul az orosz gazdaságból kivont tőke az idén elérheti a 120 milliárd dollárt.

A Kreml keményvonalasai máris szigorú tőkekorlátozásokat szorgalmaznak, ám ez egyelőre nem valószínű. A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy a tőkekiáramlás elé emelt gátak rendszerint szivárognak, mivel ha „a pénz ki akar jutni valahonnan, annak megtalálja a módját”. Tekintettel a bizonytalan gazdasági és politikai környezetre, kétséges, hogy a szigorú tőkekorlátozások lassítanák a tőkekiáramlást, sőt – mivel erősítenék az általános oroszországi befektetési klímával kapcsolatos aggályokat – az ilyen hatósági intézkedések még akár fel is gyorsíthatják a tőkemenekítést – hangsúlyozta a Capital Economics vezető londoni elemzője.

Shearing szerint a másik lehetőség az, hogy az exportvállalatokat kötelezik devizában befolyó bevételeik átváltására rubelre, ám valószínűleg ennek sem lennének érdemi hatásai, mivel a devizabevételek zömét a vállalatok gyaníthatóan már most is rubelre váltják. Az orosz export kétharmadát a nyersolaj és az olajtermékek adják, és az e szektorokra kirótt magas határadókulcsok miatt a devizabevételek nagy részét át kell váltani az adófizetési kötelezettségek teljesítése miatt.

Mindemellett a tőkekorlátozások bevezetésével Oroszország maradék hitelessége is odaveszne a nemzetközi piacokon. Ebből a hitelességből már most sem maradt sok, ám hiba lenne annak feltételezése is, hogy az orosz gazdaságba irányuló befektetések teljesen kifulladtak: a működőtőke-beáramlás az idei első félévben elérte a 24 milliárd dollárt. Mivel az olajárak zuhanása felemésztette a folyómérleg-egyenleg többletét, Oroszországnak egyre több külső finanszírozásra van szüksége, ezért a tőkekorlátozások csekély rövid távú haszonnal, viszont hosszabb távon igen fájdalmas következményekkel járhatnak – fejtegette a Capital Economics vezető londoni elemzője.

*

Hétfő késő este a Portfolio arról számolt be: az orosz jegybank 10,5%-ról 17%-ra emeli az alapkamatot, és a magasabb irányadó ráta már kedden életbe lép. A jegybank ezzel igyekszik meggátolni a rubel hétfői zuhanórepülését. A rubel csak hétfőn 13%-ot zuhant a dollár ellenében, amivel idén már a legrosszabbul teljesítő deviza lett, az ukrán hrivnyát is megelőzve.