Több mint 12 órás felszólalással akadályozta meg Rand Paul kentucky-i republikánus képviselő az amerikai szenátusnak azt a szavazását, hogy támogatják-e John O. Brennan kinevezését a CIA élére.
Rand Paul a törvényhozási eljárás lassításának e régi vágású módszerével amiatt tiltakozott, hogy Eric Holder amerikai igazságügyi miniszter egy neki címzett állásfoglalásában nem zárta ki annak elméleti lehetőségét, hogy terrorizmussal gyanúsított amerikai állampolgárokkal rendkívüli esetben, amerikai területen, pilóta nélküli repülőgépről intézett csapással végezzenek.
A szenátor beszédét számos párttársa hosszabb lélegzetű, a felszólaló számára technikai szünetekre alkalmat adó „kérdésekkel” támogatta meg, de technikai értelemben a szó mindvégig Paulnál maradt.
„Addig fogok beszélni, amíg már nem fogok tudni beszélni” – jelentette ki Paul, akinek fő üzenete szerint az amerikai állampolgároknak amerikai földön alkotmányos joguk, hogy megillesse őket az esküdtszék előtt lefolytatott, tisztességes eljárás és nem lehet drónnal megölni őket, amíg előbb nem vádolták meg őket bűncselekménnyel és bíróság által bűnösnek nem találtattak.
Mint mondta, nem is annyira azt ellenzi, hogy Brennan – a drónstratégia egyik „atyja” – legyen a CIA igazgatója, hanem a terroristagyanús amerikaiak úgynevezett szelektív megsemmisítésének programját és azt, hogy Barack Obama elnök nem ismeri el, nem áll jogában pilóta nélküli gépekkel elvégzendő csapást elrendelni az Egyesült Államokban hivatalosan nem harcoló személyek ellen.
A házszabály szerint egy szenátor addig szónokolhat, ameddig jónak látja és senki sem veheti el tőle a szót. Az amerikai felsőház leghosszabb, 24 óra 18 percig tartó obstrukciós beszédét Strom Thurmond szenátor mondta 1957-ben.
Eric Holder a szenátus igazságügyi bizottságának szerdai meghallgatásán megismételte, hogy a drónok amerikai földön amerikai állampolgárok elleni bevetésének kérdése hipotetikus és csak rendkívüli veszélyhelyzet esetén elképzelhető. Rámutatott, hogy Egyesült Államok még sohasem hajtott végre belföldön ilyen akciót és nem is tervezi, hogy ilyet tegyen.
A terrorizmussal gyanúsított amerikai állampolgárok likvidálásának kérdése akkor vetődött fel először élesen, amikor 2011-ben Jemenben dróncsapás végzett az amerikai születésű – és így egyúttal amerikai állampolgár - Anwar al-Awlakival, aki az al-Kaida terrorszervezet egyik vezetője volt az Arab-félszigeten.
Az Obama-kormányzat értelmezése szerint egy amerikai állampolgár pilóta nélküli gép segítségével, külföldön történő megsemmisítése csak abban az esetben megengedhető, ha az amerikai kormány megállapítja az érintettről, hogy közvetlen fenyegetést jelent az Egyesült Államok számára és ha annak elfogása nem megvalósítható. A likvidálással kapcsolatban a kormányzat köteles alkalmazni az összes vonatkozó jogszabályt. A belföldi dróncsapások lehetőségét először Paul szenátor vetette fel.
A Tea Party mozgalom által támogatott Rand Paul szenátor a Republikánus Párt libertárius áramlatát képviseli. A kentucky-i politikus Ron Paul volt texasi képviselő fia, aki 2012-es republikánus előválasztási küzdelemben harcba szállt a párt hivatalos elnökjelöltségért. A várakozások szerint 2016-ban Rand Paul maga is rajhoz áll a Fehér Házért folytatott versenyben.
A Makóról az Egyesült Államokba keveredő Pulitzer József újságíróként helyezkedett el új hazájában. A szerencsének és leleményességének köszönhetően először egy St. Louis-iújságot vásárolt meg, majd betört a New York-i sajtópiacra is. A The World című napilap élén hódította meg Amerikát.
Thunberg szerint mindegy ki lesz az elnök, Amerika akkor is gonosz, rasszista hatalom lesz.
Gyilkossági kísérlet, jelöltcsere a hajrában, bírósági ügyek és elképesztő indulatok – még soha nem volt ilyen turbulens az elnökválasztási kampány.
Bevetették az AI technológiát is a drónok támogatására.
Nem sajnálná a milliárdokat a finn exelnök.
A vörös szőnyeg most már politikai placcon terül el.
Azt egyelőre nem tudni, mikor kaphatja meg az aranyérmet a Dél-Európában játszó csatár.
A Makóról az Egyesült Államokba keveredő Pulitzer József újságíróként helyezkedett el új hazájában. A szerencsének és leleményességének köszönhetően először egy St. Louis-iújságot vásárolt meg, majd betört a New York-i sajtópiacra is. A The World című napilap élén hódította meg Amerikát.
