Németországi vezetőkkel tárgyalt Németh Zsolt, támogató hozzáállást kérve az Európai Unióval folytatott vitákkal összefüggésben. A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a magyar-német kapcsolatokban nagy jelentősége van annak, hogy az EU-val folytatott viták „jogi mederben” zajlanak.
Magyarország támogató hozzáállást kér Németországtól az Európai Unióval folytatott vitákkal összefüggésben – mondta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára az MTI-nek pénteken Berlinben német politikai és gazdasági vezetőkkel folytatott tárgyalásai után. Németh Zsolt elmondta: a magyar-német kapcsolatokban nagy jelentősége van annak, hogy az EU-val folytatott viták „jogi mederben” zajlanak. A túlzott államháztartási hiány megszüntetésére vonatkozó eljárás és a januárban indított kötelezettségszegési eljárások alakulása révén lehetővé válik, hogy mielőbb meginduljanak a hivatalos tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal és az EU-val. Magyarország ebben támogató hozzáállást kér Németországtól, hiszen Berlin kedvező viszonyulása „nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy a még nyitott kérdések is rendeződjenek” – mondta Németh Zsolt.
Az államtitkár megbeszélést folytatott Emily Haberrel, a német külügyminisztérium államtitkárával, Stefan Mairral, a német iparszövetség (BDI) főtitkárhelyettesével és egy sor további politikussal és gazdasági vezetővel. Tárgyalásainak gazdasági vonatkozásait összefoglalva hangsúlyozta: töretlen a német érdeklődés a magyarországi befektetési lehetőségek iránt.
Elmondta: tájékoztatta tárgyalópartnereit arról, hogy Magyarország „a jövő évtől” kivezeti az ágazati különadókat. Ez „mindenképpen komoly érdeklődésre tart számot” Németországban, ahol azt is igen fontosnak tartják, hogy fejlődjenek a gazdasági kapcsolatok. A magyar vezetés ehhez megfelelő feltételeket biztosít „a jövőben is”, mert a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés szempontjából számít „a német tőke érdeklődésére”.
A berlini megbeszéléseken külpolitikai kérdéseket is áttekintettek, köztük a nyugat-balkáni térség kilátásait, amellyel kapcsolatban egyetértés mutatkozott abban, hogy nagy jelentőségű döntés volt az uniós tagjelölti státus megadása Szerbia számára. A koszovói és a boszniai viszonylatban Magyarország fontosnak tartja a minél szélesebb körű autonómia biztosítását a koszovói szerb közösség számára, valamint a szerződéses kapcsolatok fejlesztését Koszovóval. Ez utóbbi területen mindenekelőtt az úgynevezett vízumdialógus megindítására szükséges törekedni – fejtette ki Németh Zsolt.
A kelet-európai térséggel kapcsolatban érintették az oroszországi változásokat – tette hozzá. A német fél „gyakorlatias” kapcsolatépítésre törekszik a Vlagyimir Putyin újraválasztásával kialakult helyzetben, és bízik abban, hogy egyes vitatott ügyekben sikerül változást elérni Moszkva álláspontjában, mindenekelőtt a szíriai szankciós rendszer elfogadását akadályozó magatartással összefüggésben. Ezt Magyarország is reméli, és támogatja az ilyen irányú erőfeszítéseket – mondta Németh Zsolt.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Valamit már tudni vélnek Ukrajnában.
A biztonságpolitikai szakértő figyelmeztet: nem véletlen a sorozatos kiszivárogtatás, külföldi titkosszolgálati művelet állhat a háttérben.
Egyre szorosabb a hurok a fiatalok nyaka körül, egy magyar anya levele riasztó képet fest a helyzetről.
Orbán Viktor jót tesz, Magyar viszont kárt okozna: éppen azt, amit Brüsszel követel. Bizonyságul annyit, hogy a szándéka egybecseng a Tisza kiszivárgott energiatervével.
Az ukránok példája mutatja, mi várna a magyarokra, ha a Tisza gazdasági programja megvalósulna.
A brutális támadás után a 62 éves férfi életveszélyes állapotban került kórházba.
Szabotázs, ügynökhálózatok és nyílt fenyegetések: a Magyarország elleni beavatkozás új szintre lépett a választás előtt.
A legtöbb szempontból magyarok a kiskereskedelem óriásai.
