Izrael kész a kompromisszumra

Az izraeli kormányfő hangsúlyozta, hogy a megegyezésnek tükröznie kell az 1967 óta megváltozott demográfiai realitásokat, s hogy Nagy-Tel-Aviv és Kelet-Jeruzsálem zsidók által sűrűn lakott, valamint a stratégiai és biztonsági szempontból fontos területek Izrael részét képezik majd. Ugyanakkor a békekötés után lesznek olyan zsidó települések, amelyek kívül esnek majd a zsidó állam határain, s amelyek státusáról meg kell majd állapodni.

„Jeruzsálemet sohasem lehet felosztani" - jelentette ki Netanajhu, aki ugyanakkor nagyvonalú területi rendezést ígért a palesztinoknak. Az izraeli miniszterelnök szerint a leendő palesztin államnak demilitarizáltnak kell majd lennie, de határai mentén Izraelnek hosszú távon fenn kell majd tartania a katonai jelenlétét. Mint mondta erőteljesen ellen kell állni annak a törekvésnek, hogy az ENSZ közgyűlése (idén ősszel) elismerje a palesztin állam függetlenségét.

Izrael nem hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni a Hamász palesztin szervezettel. A béke fő akadálya, hogy a palesztinok nem hajlandók elismerni a zsidó állam létjogosultságát. Netanjahu a megegyezés feltételéül szabta, hogy a palesztinok ugyanúgy ismerjék el a zsidó állam létezésének jogát, mint ahogy az oslói megállapodás nyomán hivatalba lépett mind a hat izraeli miniszterelnök megtette ezt a palesztin állam esetében. „Itt az ideje, hogy Abbász elnök kijelentse: elfogadom a zsidó államot" - mondta.

Mahmúd Abbász palesztin elnök szóvivője az AFP francia hírügynökségnek elmondta, az izraeli kormányfő beszéde semmi újdonsággal nem szolgált, csupán újabb akadályokat gördített egy igazi, komoly, tartós és végleges béke útjába.