Ez a katonai szürkezóna tipikus területe, mondja a szakértő.
A krími híd elleni támadás hatásai egyelőre beláthatatlanok, mondta az Ultrahang pénteki műsorában Somkuti Bálint. A szakértő szerint egyértelműen látható, hogy az orosz erők most minden bevethető fegyverrel az ukrán katonai infrastruktúra rombolására koncentrálnak. Bahmuttól délre egyre hevesebbek a harcok, miközben még mindig orosz kézen vannak egyes falvak. Az itteni sikereket nem meghatározó, inkább részsikerként értékelte Somkuti.
Azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna elkezdte bevetni az Egyesült Államoktól kapott kazettás bombákat, a biztonságpolitikai szakértő jelezte: amikor azokat egy lövészárok ellen vetik be, annak következménye, hogy az adott lövészárokban harcoló katonák egyfajta fogságba esnek és addig nem tudnak sehová menni, amíg a környéket nem mentesítik. Azonban jelentős változást az eszköz bevetése nem jár, mindkét fél ismeri és felkészült rá.
A háború azonban kegyetlenebb lesz a kazettás lőszerek alkalmazásával.
Odessza az utolsó jelentős, ukrán kézen lévő kikötő, ezért fontos stratégiai célpont. Somkuti szerint éppen ezért Oroszország céljai között szerepelhet a bevétele, Amerika pedig ugyanezen oknál fogva nyújthat segítséget abban, hogy az ukrán haderő, amelynek légvédelme egyre jobban kimerül, eredményesen védhesse. Ez utóbbi célt szolgálhatta az az amerikai drón is, amely a hírek szerint a tengerbe csapódott és amelyet az ukránok próbálnak kiemelni még azt megelőzően, hogy orosz kézbe kerülhetne.
A Krím-félsziget elleni dróntámadások egyes hírek szerint civil hajókról indulhatnak, amelyek előzőleg Romániában állnak meg. A biztonságpolitikai szakértő jelezte: az már korábban sejthető volt, hogy NATO-segítséggel tudnak a Fekete-tengeren, de még az orosz felségvizeken kívül működő pilóta nélküli gépek és elektronikai eszközök célba jutni, de az indítási helyük nem volt biztos. A legutóbbi kercsi-híd elleni támadással kapcsolatban felmerült, hogy víz alatti drónokkal intézhettek csapást az objektum ellen, amelyek egy gyanúsan mozgó hajóról indulhattak. Ez a hajó sokáig egyenesen mozgott a Krím irányába, majd hirtelen visszafordult a török parton felé,
előzőleg pedig hosszú ideig Romániában tartózkodott.
Hasonló mintázatokat keresve látható, hogy meglepően sok hajó indult a közelmúltban romániai megállás után Törökország felé, látszólag indokolatlan kitérőt téve a Krím irányába. Feltételezések szerint ezekről indíthatják a drónokat.
Somkuti szerint ez „rendkívül kreatív megoldás, ugyanakkor hordoz magában veszélyeket is”, mert ha mindez bebizonyosodik, akkor minden hasonló paraméterekkel rendelkező hajó katonai célponttá válik. Az MCC szakértője szerint elképzelhető, hogy a román hatóságok nem is tudtak a műveletről, vagy csak célzást kaptak az amerikaiaktól arra vonatkozóan. Mindezek a katonai szürkezónába tartozó cselekmények, erősítette meg Somkuti Bálint.
A teljes beszélgetést itt tekintheti meg:
***
Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: STR / PRESS-SERVICE OF COMMANDER-IN-CHIEF OF THE UKRAINIAN ARMED FORCES / AFP
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Lavrov már a békekötés utáni állapotról beszélt.
Még a lengyeleknek és a bolgároknak is jutott.
Egy kanadai cég ritkaföldfémeket, uránt és aranyat is talált. Grönland után felkészül Arad megye?
Egy globális atomháborút nem lehet megnyerni, ezért együttműködésre ítéltetnek a nagyhatalmak. Pátzay György írása.
Sokan felkapják erre a fejüket.
Óriási adósságba verné magát az Európai Unió, ha megvalósítaná a januárban kiszivárgott tervet. Ezek alapján tíz év alatt 800 milliárd dollárt fordítanának Ukrajna újjáépítésére és így arra, hogy minél gyorsabban beléphessen a négy éve háborúzó ország az EU-ba.
A kínai importból érkező szedánt egyes hirdetések szerint már 1,43 millió rubeltől kínálják.
Lavrov már a békekötés utáni állapotról beszélt.
