Ez a katonai szürkezóna tipikus területe, mondja a szakértő.
A krími híd elleni támadás hatásai egyelőre beláthatatlanok, mondta az Ultrahang pénteki műsorában Somkuti Bálint. A szakértő szerint egyértelműen látható, hogy az orosz erők most minden bevethető fegyverrel az ukrán katonai infrastruktúra rombolására koncentrálnak. Bahmuttól délre egyre hevesebbek a harcok, miközben még mindig orosz kézen vannak egyes falvak. Az itteni sikereket nem meghatározó, inkább részsikerként értékelte Somkuti.
Azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna elkezdte bevetni az Egyesült Államoktól kapott kazettás bombákat, a biztonságpolitikai szakértő jelezte: amikor azokat egy lövészárok ellen vetik be, annak következménye, hogy az adott lövészárokban harcoló katonák egyfajta fogságba esnek és addig nem tudnak sehová menni, amíg a környéket nem mentesítik. Azonban jelentős változást az eszköz bevetése nem jár, mindkét fél ismeri és felkészült rá.
A háború azonban kegyetlenebb lesz a kazettás lőszerek alkalmazásával.
Odessza az utolsó jelentős, ukrán kézen lévő kikötő, ezért fontos stratégiai célpont. Somkuti szerint éppen ezért Oroszország céljai között szerepelhet a bevétele, Amerika pedig ugyanezen oknál fogva nyújthat segítséget abban, hogy az ukrán haderő, amelynek légvédelme egyre jobban kimerül, eredményesen védhesse. Ez utóbbi célt szolgálhatta az az amerikai drón is, amely a hírek szerint a tengerbe csapódott és amelyet az ukránok próbálnak kiemelni még azt megelőzően, hogy orosz kézbe kerülhetne.
A Krím-félsziget elleni dróntámadások egyes hírek szerint civil hajókról indulhatnak, amelyek előzőleg Romániában állnak meg. A biztonságpolitikai szakértő jelezte: az már korábban sejthető volt, hogy NATO-segítséggel tudnak a Fekete-tengeren, de még az orosz felségvizeken kívül működő pilóta nélküli gépek és elektronikai eszközök célba jutni, de az indítási helyük nem volt biztos. A legutóbbi kercsi-híd elleni támadással kapcsolatban felmerült, hogy víz alatti drónokkal intézhettek csapást az objektum ellen, amelyek egy gyanúsan mozgó hajóról indulhattak. Ez a hajó sokáig egyenesen mozgott a Krím irányába, majd hirtelen visszafordult a török parton felé,
előzőleg pedig hosszú ideig Romániában tartózkodott.
Hasonló mintázatokat keresve látható, hogy meglepően sok hajó indult a közelmúltban romániai megállás után Törökország felé, látszólag indokolatlan kitérőt téve a Krím irányába. Feltételezések szerint ezekről indíthatják a drónokat.
Somkuti szerint ez „rendkívül kreatív megoldás, ugyanakkor hordoz magában veszélyeket is”, mert ha mindez bebizonyosodik, akkor minden hasonló paraméterekkel rendelkező hajó katonai célponttá válik. Az MCC szakértője szerint elképzelhető, hogy a román hatóságok nem is tudtak a műveletről, vagy csak célzást kaptak az amerikaiaktól arra vonatkozóan. Mindezek a katonai szürkezónába tartozó cselekmények, erősítette meg Somkuti Bálint.
A teljes beszélgetést itt tekintheti meg:
***
Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: STR / PRESS-SERVICE OF COMMANDER-IN-CHIEF OF THE UKRAINIAN ARMED FORCES / AFP
Bár korábban a háborúellenesség volt az egyik alapgondolat az Európai Unióban, mára ez kezd elmosódni – erről, a Brexitről és a Nyugat-Balkán integrációjáról is beszéltek a Mathias Corvinus Collegiumban rendezett könyvbemutatón.
„Nem hiszem, hogy bárki el akar menni ebbe a háborúba és meg akar halni” – jelentette ki a Fidesz kommunikációs igazgatója.
A megbeszélés kiemelt témája a háború és béke kérdése volt.
Ne azt kérdezgessük magunktól, hogy mit tehetünk Ukrajnáért, hanem inkább ezt: „mi közünk nekünk ehhez a háborúhoz?”
„Elfogadhatatlan, hogy Románia légvédelem nélkül maradjon” – mondta a román elnök.
Az amerikai elnök külön kiemelte az Ukrajnának nyújtott támogatást.
Az orosz elnök szerint a revansizmus és a történelem megcsúfolása, a nácizmus igazolása része a nyugati elit általános politikájának.
Mészöly Géza szerződése lejár, és a hírek szerint nincs benne hosszabbítási opció. Lőw Zsolt biztosan nem érkezik. Az új tulajdonos egyelőre nem foglalt állást. Mutatjuk, kik jöhetnek szóba!
