Norvégia nem EU-tagállam, két népszavazást is rendeztek a tagságról a múltban, mindkettő elbukott, az EU egy no-go zóna önök számára. Mi ennek a társadalmi magyarázata?
Írok éppen erről egy könyvet, arról, hogy csatlakozunk kellene.
Ugyanaz az oka az ellenállásnak, mint ami a magyarok érzületében is megvan: a nemzeti szuverenitás féltése.
A norvégok a saját ügyeikben maguk szeretnének dönteni. Nem szeretnék, ha az életüket meghatározó politikai döntések hatásköreit Brüsszel számára átadná Osló. Van azonban egy egyezményünk az EU-val, ami egyfajta passzív tagságot biztosít számunkra.
A közös piacra való bejutás.
Igen. De ez semmilyen befolyást nem biztosít számunkra az európai ügyek intézésében. Én azonban úgy tartom, hogy a politikai okok mellett már biztonsági okokból is csatlakoznunk kellene az EU-hoz. Ugyanis Oroszország egyesével fog leszámolni az egyedülálló államokkal, Kína is ezt fogja tenni, és az Egyesült Államokkal sem lehet jól egyezkedni egyedül.
Amerika az EU-val tárgyal, a kis, magányos államok egyet nem értését nem tűri el.
Norvégiának tehát egy nagyobb szövetség részévé kell válnia.
Vagyis valamikor a jövőben Norvégia is csatlakozni fog az EU-hoz?
Igen, biztos vagyok benne. Ha egy kicsit jobban ránk ijesztenek, akkor biztosan.
Ön szerint az EU a közeljövőben képes lesz önálló geopolitikai szereplő maradni a nagy katonai és gazdasági hatalmak versenyében?
Ha hajlandó többet költeni a hadseregre, akkor fajsúlyosabb szerepet is játszhat. Nagy csapás, hogy a britek kiléptek – pedig nekik kellett volna az egyik vezető uniós állammá válniuk. Ahogy a magyarok mindig mondják, az EU-nak valóban változnia kell intézményrendszerében is.
Baj az, hogy az Európai Parlament újabb és újabb jogosultságokat vindikál magának,
így például a lengyel abortusz-szabályozás megváltoztatását követeli, ami egyszerűen nevetséges. Aztán ott van a gender ideológia erőszakos bevezetése az oktatási rendszerekben..., ennek egyértelműen az a célja, hogy még gyerekkorban átprogramozzák az emberek gondolkodásmódját. Ezekben az ügyekben a nemzetállamoknak saját maguknak kell döntést hozniuk. Mégis, az EU folyamatosan anélkül fogalmaz meg bírálatokat Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, hogy arra jogi felhatalmazása lenne.
--
Fotó: Ficsor Márton