„Ha egy kicsit jobban ránk ijesztenek, Norvégia EU-tag lesz” – volt norvég külügyminiszter-helyettes a Mandinernek

***

Semmi rokoni szál Erling Haalanddal, a Manchester City csatárával?

Nincs, de egyébként ugyanabban a negyedben laktunk. Mindig megkapom ezt, és viccelődünk is vele, hogy ő teszi híressé a Haaland nevet, nem én.

Ismerte a családját?

Nem, nem ismertem őket. Csak egy környéken laktunk.

Az ön férje magyar származású. 1956-os menekültek voltak?

az apja pedig egy háborús hős, az első világháborúban hadnagyként hősies módon megmentette a katonáit, a második világháborúban pedig a Don-kanyarban szolgált főtisztként. A Nemzeti Sírkert 52-es parcellájában van eltemetve a katonai hősök között, részben ezért is vagyunk itt Budapesten, hogy a magyar honvédelem napján őrá is emlékezzünk.  

A magyar hagyományokat a férje bizonyosan tartja. Négy gyermekük is?

Az egyikük folyékonyan beszél magyarul, üzleti tanulmányai elvégzését követően magyart is tanult Magyarországon. Mind a négy gyermekünk az oslói Lycée Français-ban végzett, a férjem viszont otthon magyarul beszélt.

Az életrajzában láttam, hogy a feminizmustól jutott el a katolikus hitig, 20 éves korában lett keresztény. Milyen élmények hatására?

A nyugati filozófiát tanulmányoztam akkoriban, a logikai realizmus volt a vezérelv. Arisztotelész, Aquinói Szent Tamás és az objektív igazság keresése volt a kulcs, a szubjektivitáson túli objektív igazság megtalálása. Az Istenre találás nem volt benne a pakliban, nem az volt a szándékom. Akkoriban a természetjog foglalkoztatott mint az emberi jogok elsődleges forrása.

Politikai pályáján először a norvég Kereszténydemokrata Párt tagja lett, majd a Konzervatív Párthoz igazolt át. Mi volt ennek az oka?

Éppen a természetjog és a szubszidiaritás eszméje, illetve az egyház szociális tana miatt csatlakoztam a kereszténydemokratákhoz. Azért hagytam ott végül a pártot, mert nem értették meg az ideológia fontosságát, a párt nem dolgozott ki saját politikai ideológiát magának. Emiatt lettem a Konzervatív Párt tagja, és a mai napig is az vagyok.

És ez a párt hitelesen képviseli a keresztény értékeket, például a konzervatív családpolitikát?

Hát, nem igazán. Sok témában nem értek egyet a saját pártommal. Nagyon liberális a hozzáállásuk például a gender ügyekhez, ami nagyon sajnálatos.

Milyennek látja a magyar kormány családpolitikáját, a gender ügyekhez való hozzáállását akkor? Hiszen az EU-ban éppen az ilyen politikák miatt tartják fekete báránynak hazánkat.

Amennyire ismerem, a magyar praxis a gender ideológia és a woke-izmus ellentételezése, a szélsőséges szubjektivizmus ellenpólusa. Ez utóbbi ideológia éppen elpusztítja az Egyesült Államokat és Európát, a marxista gyökerű kritikai gondolkodás keveréke ez a gender, a faj és az etnicizmus szélsőséges értelmezésével. Írtam egy könyvet az Új intolerancia címmel, amelyben a magyar politikákat legitimnek írom le, és elemzem azt is, milyen intoleráns módon támadják azokat a nyugat-európai kritikusok. A nemzet keresztény értelmezése teljesen elfogadható, az adott nemzet dönt arról, hogyan értelmezi önmagát. A kereszténység a fő vallás az én hazámban is, tehát a saját értékeinkre reflektálnunk kell. Ugyanígy a család hagyományos modelljének a támogatása is alapvető fontosságú.

Vagyis a magyar gyakorlat támogatandó?

A pluralizmus elve alapján teljesen elfogadható. A woke-izmus megközelítésével éppen az a baj, hogy lehet valamivel egyet nem érteni, de

Ha a transzneműek körüli vitában valaki kritikusan fogalmaz, akár az állását is elveszítheti – ez történik az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban.

És Norvégiában?

Nálunk is volt nemrég egy bírósági eljárás: a perbe fogott hölgy nem értett egyet a transz ideológiával, a közösségi médiában vitatkozott erről, utána elvesztette az állását. Végül egy tisztességes eljárásban a bíró úgy ítélt, hogy vissza kell kapnia a munkáját.  

Beszéljünk a háborús helyzetről. Norvégia fenyegetve érzi magát az oroszoktól?

Van közös határunk Oroszországgal északon. Az oroszok nukleáris fegyvereket is állomásoztatnak azon a területen, ezért ez a határ biztonsági értelemben egy forró terület. Ha a NATO és Oroszország között konfliktus alakulna ki, ez az északi terület,

Ezért mi nagyon támogatjuk a NATO és az amerikaiak erőfeszítéseit a biztonság megőrzésében, de egyúttal fontosnak tartjuk, hogy az oroszok is kapjanak biztonsági garanciákat.

Az Északi Áramlat felrobbantása okozott riadalmat Norvégiában? Hiszen Európa fő gáz- és olajexportőre Norvégia, az Északi-tengeren ott futnak a vezetékei.

Az európai gázszükségletek 40 százalékát a norvég földgáz biztosítja, így Norvégia első számú célpontjává válhat annak, aki az európai energia-utánpótlást meg akarja zavarni.

Skandináv oknyomozó újságírók orosz „kutatóhajókat” követtek, és datálták, ahogy ezek a hajók igazából a norvég energetikai hálózat tengeri elemeit térképezték fel. Meglepetés volt ez?

Nem, a NATO feladata ennek a tízezer kilométer hosszúságú vezetékrendszernek a védelme, az egységek tehát végzik a munkájukat. Tudatában vannak ennek a megfigyelési tevékenységnek – ha az ellenség akart volna valamit tenni, akkor már történt volna valami. De az világos, hogy

Szinte hihetetlen, mit tettek magukkal. Mindenesetre ez megmutatja, hogy a Nyugattal való konfrontációt mennyire fontosnak tartották.

Norvégia NATO-tagállam, két neutrális skandináv állam jelentkezett a védelmi szövetségbe, Finnország már bent van, Svédország várhatóan rövidesen csatlakozik. Ezzel Norvégia is biztonságosabb hellyé válik?

Igen. Mert a hadseregeink szegmensei integrált rendszerként működnek. A légierőnk kötelékében 240 harci gépünk van, a haditengerészeti forrásainkat is integráltuk, így ha egy szövetségben állunk, hatékonyabb együttműködést tudunk felmutatni az orosz fenyegetés ellenében. A két állam csatlakozása az oroszok számára problematikus, a Murmanszk és Szentpétervár közötti határuk túloldalán már egy NATO-tagállam fekszik; a határ közelében fut a két orosz város közötti vasútvonal, amelyet a túloldalról, Finnország területéről már nagyon könnyű lenne egy konfliktushelyzetben támadni, szabotázsakciókkal sújtani. Az orosz stratégia évszázadokon át azzal számolt, hogy Moszkva mélyen bent van az orosz hátországban, azt a távolságot Napóleontól kezdve Hitlerig senki nem tudta áthidalni. Most viszont már igen, és a Kalinyingrádi orosz enklávé is még jobban beszorult.

Norvégia nem EU-tagállam, két népszavazást is rendeztek a tagságról a múltban, mindkettő elbukott, az EU egy no-go zóna önök számára. Mi ennek a társadalmi magyarázata?

Írok éppen erről egy könyvet, arról, hogy csatlakozunk kellene.

A norvégok a saját ügyeikben maguk szeretnének dönteni. Nem szeretnék, ha az életüket meghatározó politikai döntések hatásköreit Brüsszel számára átadná Osló. Van azonban egy egyezményünk az EU-val, ami egyfajta passzív tagságot biztosít számunkra.

A közös piacra való bejutás.

Igen. De ez semmilyen befolyást nem biztosít számunkra az európai ügyek intézésében. Én azonban úgy tartom, hogy a politikai okok mellett már biztonsági okokból is csatlakoznunk kellene az EU-hoz. Ugyanis Oroszország egyesével fog leszámolni az egyedülálló államokkal, Kína is ezt fogja tenni, és az Egyesült Államokkal sem lehet jól egyezkedni egyedül.

Norvégiának tehát egy nagyobb szövetség részévé kell válnia.

Vagyis valamikor a jövőben Norvégia is csatlakozni fog az EU-hoz?

Igen, biztos vagyok benne. Ha egy kicsit jobban ránk ijesztenek, akkor biztosan.

Ön szerint az EU a közeljövőben képes lesz önálló geopolitikai szereplő maradni a nagy katonai és gazdasági hatalmak versenyében?

Ha hajlandó többet költeni a hadseregre, akkor fajsúlyosabb szerepet is játszhat. Nagy csapás, hogy a britek kiléptek – pedig nekik kellett volna az egyik vezető uniós állammá válniuk. Ahogy a magyarok mindig mondják, az EU-nak valóban változnia kell intézményrendszerében is.

így például a lengyel abortusz-szabályozás megváltoztatását követeli, ami egyszerűen nevetséges. Aztán ott van a gender ideológia erőszakos bevezetése az oktatási rendszerekben..., ennek egyértelműen az a célja, hogy még gyerekkorban átprogramozzák az emberek gondolkodásmódját. Ezekben az ügyekben a nemzetállamoknak saját maguknak kell döntést hozniuk. Mégis, az EU folyamatosan anélkül fogalmaz meg bírálatokat Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, hogy arra jogi felhatalmazása lenne.

--

Fotó: Ficsor Márton