Ész nélküli fairtás kezdődik, vége a magyar erdőknek – ilyen és ehhez hasonló narratívák tartják rettegésben az egyszeri honpolgárt a kormány fakitermeléssel kapcsolatos rendelkezése óta. Mi viszont úgy döntöttünk, inkább utánajárunk annak, pontosan mit is jelent mindez a magyar erdővagyonra vonatkozóan, s ebben Fábián Attila, a Soproni Egyetem rektora segít nekünk.
Óriási hullámokat vert az elmúlt napokban a fakitermelés módosításáról szóló kormányrendelet, amiben a kormány az energia-vészhelyzet miatt enyhített a fakitermelés szabályain. A zöldszervezetek azonnal természetrombolást és erdőirtást emlegettek, és az ellenzék is nekiesett a kormánynak, az LMP a minap az Alkotmánybírósághoz fordult a rendelet visszavonását kérve. A szakma szerint rengeteg helytelen és minden alapot nélkülöző megállapítás kezdett keringeni a hírekben. Ebben a cikkünkben
Spoiler: hazánkban 2 millió hektáron található erdő, melyek fakészlete mára elérte a 400 millió köbmétert, ami évente további 13 millió köbméterrel növekszik. Ennek az évi növekménynek mindössze a felét termelik ki évente, tehát jelentős tartalékunk van. Fakitermelésre nemcsak a társadalmi igény miatt van szükség, hanem az erdők egyensúlyának fenntartása miatt is.
„Magyarországot nem fenyegeti az erdőirtás veszélye, mert hazánk rendelkezik azzal az erdészeti és természetvédelmi tudással és tapasztalattal, valamint szakembergárdával, amely képes erdeink fenntartható kezelésére” – szögezi le a Mandinernek a Zöld Talár-díjas és a GreenMetric nemzetközi felsőoktatási rangsorban előkelő helyet elfoglaló Soproni Egyetem rektora. Mint kifejti: Magyarországon egy évszázada nem történik erdőirtás, erre elvi lehetőség sincs, és a jelenleg hatályos jogszabályok sem teszik semmilyen formában lehetővé. Az erdőirtás ugyanis az a folyamat, amikor az ember az erdők helyén mezőgazdasági területet, településeket vagy más mesterséges létesítményt hoz létre anélkül, hogy pótolná a fákat.
A társadalmi és a szakmai gondolkodásban a trianoni sokk hozott egyébként fordulópontot, amikor az ország egyik pillanatról a másikra faanyag nélkül maradt. „Azóta Magyarország erdészeti szakpolitikája a faanyagból történő önellátásra törekszik, amely kizár minden erdőirtást, hiszen az a fenntarthatóság és az ökológiai érdekeink ellen szólna” – hangsúlyozza a rektor. Mint hozzáteszi, a tűzifaellátást hazai forrásból oldja meg az ország „nagy biztonsággal, a természeti értékek védelme mellett”, ez most sem változik.
Két ok miatt is: egyrészt a társadalomnak szüksége van fára, másrészt
Az erdő egy komplex ökológiai rendszer, amelyet azonban külső hatások negatívan befolyásolhatnak. Ilyen például az idén nyáron kiemelten érzékelhető klímaváltozás. A változó külső körülmények között a rendszer egyensúlyának fenntartása az erdőgazdálkodás feladata, amelynek egyik szakmai eszköze a fakitermelés, részletezi a rektor, akivel sorra vettük az elmúlt időszakban felmerülő kérdéseket és tévhiteket a témával kapcsolatban.
Magyarországon 2 millió hektáron található erdő, melynek 56 százaléka állami, 44 pedig egyéb – nagyrészt magán, kisebb részt önkormányzati vagy egyházi – tulajdonban van. Az elmúlt száz évben hazánk megduplázta (11 százalékról 22 fölé) erdőterületét, aminek köszönhetően teljesen önellátók lettünk tűzifából. A magyar erdők fakészlete mára elérte a 400 millió köbmétert, ami évente – természetes úton – mintegy további 13 millió köbméterrel növekszik.
Ez tehát azt jelenti, hogy erdeinkben évről-évre jelentős tartalék képződik. A KSH adatai szerint csak 2010 óta mintegy 45 millió köbméterrel nőt a fakészletünk. „Ez a mi természeti tőkénk, a zöld vagyonunk, amelynek a kamatait eddig kevésbé használtuk fel, ezért a fenntarthatóság veszélyeztetése nélkül, de nagy odafigyelés mellett, növelhetjük a fatermelésünket” – emeli ki Fábián Attila.
Az elmúlt évtized átlagában évente nettó 3,5 millió köbméter tűzifát termelt Magyarország, ami a hazai erdőkből bőven biztosítható. 2021 óta nőtt a tűzifa iránti kereslet. A rektor felhívja a figyelmet, hogy a faanyag nemcsak az energiaválságban jelent megoldást, hanem a fosszilis nyersanyagok kiváltásában, tehát a klímavédelmi intézkedésekben is fontos szerepe van. Az energiavészhelyzeti igény nagyságát nagyon nehéz pontosan előre jelezni, de a magyar erdőkben lévő, fenntarthatóan hozzáférhető faanyag nagyságrendje megnyugtató Fábián Attila szerint.
Hazánkban a gazdálkodók alapvető kötelessége az erdő fenntartása, vagyis fakitermelés után az erdő megújítása és gondozása. Ezt
Az erdők megújításának kötelezettsége összekapcsolódik az erdész szakma lényegével, amely az ökológiai, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság értékrendje köré épül. A Soproni Egyetemen több mint 200 éve ebben a szellemiségben végeznek az erdőmérnök, napjainkban pedig a természetvédelmi mérnök szakemberek is.
Erre szakosodott fakitermelő vállalkozások hagyományos kézi (motorfűrészes), valamint gépi (harveszteres) technológiával. Az utóbbi időben egyre nagyobb kihívás a megfelelő fakitermelő szakemberek és vállalkozások megtartása – mondja a rektor. Ennek oka egyrészt a megélhetési bizonytalanság – ami a fakitermelés ciklikusságából adódik, vagyis nem lehet az év 365 napján fát vágni, másrészt a fapiac hullámzása is. Ezt tetézi, hogy a fakitermelés nehéz és időjárási körülményeknek erősen kitett, veszélyes fizikai munka. A munkaerő utánpótlása drasztikusan lecsökkent, a korábban fakitermeléssel foglalkozók közül rengetegen könnyebb, kényelmesebb munkakörökben helyezkedtek el. Szükség van tehát a fakiremelői kapacitások megtartására és növelésére. Ott, ahol a terepviszonyok erre lehetőséget adnak, egyre jobban terjed a modern gépek alkalmazása, de ezen a területen szükség van további fejlesztésekre.
A klímaválság kellős közepén, az ökológiai összeomlás küszöbén mindenki tudja: ha bármilyen indokkal kivágják erdeinket, akkor a saját életfeltételeink kerülnek veszélybe – mondja a Greenpace.
– szögezi le a rektor, hozzátéve, hogy csak az erdőkben keletkező faanyag egy részét hasznosítjuk, „ami nagy különbség”. Magyarországon nő az erdőterület, nincs erdőirtás, mint például az egyenlítő vidékén. Hangsúlyozza, hogy a társadalomnak szüksége van az erdő valamennyi szolgáltatására, a klímavédelmire és természetvédelmire ugyanúgy, mint a faanyagra vagy a rekreációs szolgáltatásokra. Ezt a komplex rendszert tartja fenn az erdőgazdálkodás és ellenőrzi szigorú hatósági felügyelet.
Nyitókép: MTI
„A magyar választóknak fel kell ismerniük, hogy ez a gyűlölet nem a megoldás, hanem maga a katasztrófa” – hangsúlyozta összeállításában a Transzparens Újságírásért Alapítvány.
Zürichi kerekasztal-beszélgetés az európai demokráciáról, értelmes politikai vitákról és persze Magyarországról.
Karácsony Gergely támogatja a Tisza Párt adópolitikáját, azt azonban nem tudja ő sem, hogy mit titkol Tarr Zoltán, pedig rendszeresen egyeztetnek.
Lebukott a Tisza Párt. Kiderült, hogy hazudnak. A Tisza-adó botrány lehet a végzetük? Exkluzív interjú Deutsch Tamással Strasbourgból.
Levette a kezét a Mandinerről Mérő Vera, hiszen nem is hallott róla, hogy kollégánkat taszigálta Magyar Péter embere.
A Mandiner adománygyűjtést szervezett a 76 éves Rosinec Máriának, aki egyedül neveli két unokáját, miután fia meghalt az értelmetlen háborúban.
Szép kis történelmi párhuzamot vezet le Ulf Kristersson, de az valahogy kimaradt belőle, hogy Ukrajna mit tett a Barátság vezetékkel.
A miniszerelnök szerint a nyár jól alakult kormánypártok számára, de senki nem dőlhet hátra.
