Kiknek nem kell tartaniuk a majomhimlőtől? – összeszedtük, mit tudunk eddig a vírusról

A vírusok korát éljük – figyelmeztettek már jó előre kutatók, virológusok, infektológusok. Akiben ennek kapcsán volt némi szkepticizmus, sajnos nagyon úgy tűnik, dobhatja a sutba. Alig lélegeztünk fel ugyanis a pár hónappal ezelőtt még a mindennapjaink szerves részét képező covidból, máris új betegség nevét tanulhattuk meg: a majomhimlőét. Alábbi cikkünkben összeszedtük, mit tudunk erről a rendkívül rusnya, kiütéseket okozó kórról.

Svájc, Izrael, Németország, Hollandia, Portugália, Spanyolország, Belgium, Ausztrália, Egyesült Királyság, Olaszország, Svédország, Franciaország, Egyesült Államok, Kanada – néhány ország abból az eddigi 16-ból, amelyikben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) regisztrálta a majomhimlőt, összesen 250 esetben.

Mi a majomhimlő és honnan jön?

A majomhimlő a poxvírusok csoportjába tartozik a tehénhimlő és – a védőoltásoknak köszönhetően a föld színéről eltüntetett – feketehimlő mellett. A majomhimlő okozta tüneteket 1958-ban egy kísérleti majomkolónián fedezték fel, innen kapta a nevét. Akkoriban még csak az állatok között terjedt, később valószínűleg rágcsálóktól kaphatta el az ember. 1970-ben Kongóban találták az első fertőzött embert, a megbetegedés a 2000-es év elejéig csak Afrikában fordult elő, ekkoriban hurcolták be a vírust Európa néhány országába és az Egyesült Államokba – mondta múlt héten a Mandinernek Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa.

A fekete- és a majomhimlő egyébként ugyanúgy kezdődik: akár 21 napos lappangási idővel, lázzal, izomfájdalommal, hát- és fejfájással, a különbség viszont, hogy míg a majomhimlőben szenvedők nyirokcsomója megnagyobbodik, addig a feketehimlőnél ilyesmit nem írtak le. A majomhimlő másik tipikus tünete a bárányhimlőszerű kiütések, ami a betegség második-harmadik napján jelentkezik az arcon, majd onnan kezd lefelé terjedni az egész testre. Ezek a kiütések rendkívül viszketnek és fájdalmasak is lehetnek, a betegség lefolyása alatt először hólyagokká alakulnak, majd elgennyesednek, végül kipukkadnak, aztán bevarasodnak, de heg formájában akár meg is maradhatnak.

Hogyan terjed a vírus?

a kiütéseken keresztül adható át nedvekkel, nyálkahártyaérintkezéssel. Tehát nem kapható el a villamoson, ha egy fertőzött rátüsszent az emberre. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közlése szerint a nyugati országokban az esetek többségét férfiakkal szexuális kapcsolatban lévő férfiak esetében észlelték. A WHO kutatja a vírus átadásának lehetséges módjait. Szlávik ezt azzal egészítette ki, hogy már olyan érintetett is találtak, aki nem homoszexuális. Mindenesetre azt, hogy szex közben is terjed, egyelőre nem bizonyították, de a szoros kontaktus miatt nagy rá az esély. Rusvai Miklós víruskutató a fertőzési lehetőségek között a szülő-gyerek kapcsolatot, az élettársi kapcsolatot, a szexuális viszonyt, ápolt és ápoló közötti kapcsolatot is említette az InfoRádiónak adott interjúban.  

Állatról emberre is terjed, méghozzá a majmok, rágcsálók simogatásával bőrön keresztül, a három hét lappangás pedig bőven elég arra, hogy a fertőzött behordozza a kórt akár egy másik országba. Szlávik szerint egyelőre azonban semmi jele annak, hogy a majomhimlőből a koronavírushoz hasonló járvány alakuljon.

Mennyire veszélyes a lefolyása?

A majomhimlőnek két változata is van. Az a törzs, amely Európában már jelen van – a nyugat-afrikai majomhimlő – viszonylag alacsony halálozással jár: százból egy eset végződik tragédiával. Ezzel szemben a kongói majomhimlő mortalitási aránya egy a tízhez. A vírusos esetek többsége egyébként enyhe, néha bárányhimlőre emlékeztet, és néhány héten belül magától elmúlik.

Hogyan lehet diagnosztizálni?

Mivel ritka betegség, a bőrgyógyászok nem szokták valószínűsíteni kiütéses esetek hátterében, most viszont Szlávik szerint szükség van arra, hogy ezt is számításba vegyék. Ha felmerül a betegség gyanúja, az érintettet azonnal izolálni kell, ha nincs semmi komolyabb baja, az otthonában, ha van, a kórházban. A betegség lefolyása akár három hét is lehet, a hegek gyógyulásához is sok idő kell, de szerencsére nem vészes a lefolyás.

Van-e ellene védőoltás?

Jó hír, hogy a himlők elleni oltás körülbelül 85 százalékban a majomhimlő ellen is jó. „Természetesen ez nem azt jelenti, hogy bárkit be kellene oltani, de jó hír, hogy van ilyen vakcina” – hangsúlyozta Szlávik. Rusvai úgy véli, annak, aki megkapta a fekete himlő elleni vakcinázást

ők biztonságban vannak.

A WHO egyik képviselője a napokban arra hívta fel a figyelmet, hogy a vakcinát időközben továbbfejlesztették, a gond viszont az, hogy a fekete himlő elleni oltások már nem állnak rendelkezésre nagyobb mennyiségben, ezért most ki kell dolgozni, hogy különösen mely csoportok szorulnak védelemre.

Szlávik szerint a gyógyszer már nehezebb kérdés: van egy-két olyan gyógyszer, amiről azt feltételezik, hogy hatékony lehet, de „miután hála a Jóistennek, rendkívül enyhe lefolyású ez a betegség, ezekre egyelőre nincsen szükség”.

Lesz-e belőle járvány?

Ennek kapcsán a szakértők nyilatkozatai megnyugtatók. Szlávik szerint éppen azért, mert nem terjed légutakon keresztül, egyelőre semmi jele annak, hogy a majomhimlőből a koronavírushoz hasonló járvány kerekedjen. Rusvai is egyetért ezzel, hozzátéve, hogy egyébként is rendelkezésre áll már a védőoltás ellene, csak elő kell venni a stratégiai tartalékokból, és attól kezdve a védekezés biztosított lehet.

Szerinte szórványos esetek és sajnos családi és közösségi halmozódások is lesznek majd.

Szlávik korábban a Mandinernek aggasztónak nevezte, hogy – egy kivételtől eltekintve – a most érintettek nem jártak a betegségüket megelőzően Afrikában, tehát a frissen azonosítottak nem behurcolt esetek. Ez pedig azért különös Szlávik szerint, mert a majomhimlő csak Nyugat-Afrikában és Közép-Afrikában fordult elő eddig. Mint rámutat, a tudományos közösség attól fél, hogy megváltozott a vírus, és esetleg könnyebben terjed emberről emberre. De az sem kizárt, hogy a kórokozó egy ideje már Angliában cirkulál. Mindenesetre – mint fogalmaz – a koronavírus vége felé riasztó lenne egy újabb kórokozóval szembenézni. Ám erre szerinte erre egyelőre kicsi az esély, mindenesetre gyanús, hogy sem a portugál, sem a spanyol eseteknél nincs meg az indexeset, vagyis az a személy, aki behurcolhatta a kórt.

A WHO szerint nincs bizonyíték, hogy mutálódott volna

Az Egészségügyi Világszervezet szerint nincs bizonyíték arra, hogy a majomhimlővírus mutálódott volna. Rosamund Lewis, az (WHO) himlőfertőzésekben illetékes titkárságának vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a Nyugat- és Közép-Afrikában endémiás fertőző betegség kevésbé hajlamos a változásra. Hozzátette, hogy a fertőzöttektől vett minták genetikai szekvenálása segít majd jobban megérteni a mostani járványt. A helyzet a WHO szerint kézben tartható, mindenesetre az is tény, hogy sok fontos kérdést a vírussal kapcsolatban még nem sikerült tisztázni.

Fotó: Brian W.J. Mahy/AFP