Az Alkotmánybíróság, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) és a Magyar Jogász Egylet vetélkedőjének győztese páratlan lehetőségben részesülhet. A verseny kapcsán a főszervezőkkel, a Mathias Corvinus Collegium hallgatóival, Bojtor Bogátával és Andrikó Imrével beszélgettünk.
Idén negyedszer rendezi meg az Alkotmánybíróság, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) és a Magyar Jogász Egylet az ABSZI(M) - Országos Alkotmánybírósági Szimulációs Versenyt. Milyen újdonságokkal készülnek a szervezők erre a kiírásra?
Bojtor Bogáta: Idén az eredeti felálláshoz térünk vissza, vagyis az Alkotmánybíróság és az MCC szervezi közösen a versenyt, ám ebben az évben közreműködőként csatlakozik hozzánk a Magyar Jogász Egylet is. A verseny felépítésében is történnek változások, az első két fordulót összevonjuk és jelenléti formában fogjuk megtartani öt vidék városban, azaz Győrben, Pécsett, Debrecenben, Miskolcon és Szegeden, valamint a Fővárosban, ahova várjuk az ELTE, a PPKE, a KGRE, illetve az NKE hallgatóit. Minden esetben az adott város helyi MCC-s képzési központja ad helyet az elődöntőnek.
Andrikó Imre: A vidéki központokban tartott fordulók lehetőséget adnak így a jelentkezőknek, hogy kapcsolatokat építhessenek, beszélgessenek más joghallgatókkal. Személy szerint úgy gondolom, hogy az ABSZI(M) egyik missziója is az, hogy minél közelebb hozzuk egymáshoz a vidéki és fővárosi hallgatókat.
Magyarországon jelenleg nyolc jogi kar működik, ebből három a fővárosban, míg öt vidéken. Ez az arány leképződik a jelentkezők számában is?
B.B.: Mindenek előtt szeretném megjegyezni, hogy a nyolc jogi kar mellett az NKE-ÁNTK hallgatóit is szeretettel várjuk a versenyre. Alapvetően a célunk, hogy minden jogi kar képviseltesse magát a versenyen, az eddigi számok alapján a legtöbb jelentkező az ELTE-ről, PPKE-ről valamint a SZTE-ről érkezik. Tavalyi évhez képest változás, hogy idén akár egy egyetemről több csapat is részt vehet a döntőben.
A.I.: A fővárosi jogi karok adott esetben magasabb létszámmal is rendelkeznek, ami gyakran előrevetíti a jelentkezők számát is. Nagyon sok múlik a mozgósítás hatékonyságán is. Kapcsolatban állunk az egyes karokkal, valamint igyekszünk minden platformon eljuttatni a verseny hírét a hallgatókhoz, hogy mindenki tudjon jelentkezni, aki szeretne.
A hallgatók nagy részét leginkább a valóságszerű, az Alkotmánybíróság mindennapi működése során tapasztalható ügyek érdeklik. Mennyiben kapják ezt meg az ABSZI-n?
A.I.: Mind a korábbiakban, mint idén is igyekszünk úgy összeállítani a feladatokat, hogy a lehető legtöbb gyakorlati tudást nyújtsuk a hallgatónak. A tavalyi jogesetek között voltak családjogi kérdések, fenntarthatósággal kapcsolatos dilemmák és más, a gyakorlatban feltűnő kérdések. A döntő jogesete egy, Magyarországon kevésbé ismert jogi fogalommal, a „digitális közterület” kérdéskörével foglalkozott. Ehhez az inspirációt a 2020-as német, illetve amerikai ítéletek jelentették.
Minden verseny rangját kétségtelenül a győztesei adják. Ebből a szempontból alighanem a szimulációs verseny sem áll rosszul…
B.B.: Ez valóban így van, illetve ki kell emelnem, hogy a tavalyi évben is a döntőbe jutott csapatok mind nagyon magas színvonalon teljesítettek, bár alighanem a győztes Debreceni csapat még közülük is kitűnt, ám a további dobogós, illetve az arról lecsúszottak csapatok között csupán néhány pont volt a különbség.
A.I.: Mindig örömmel gondolunk arra, hogy az ABSZI(M) egykori jelentkezői azóta is milyen sikereket értek el.
Az elmúlt években többek között Czine Ágnes, Stumpf István és Sulyok Tamás is személyesen vett részt az ABSZI döntőjén. Lehet már tudni, hogy idei finálén kivel fognak találkozni a résztvevők?
B.B.: Sulyok Tamással szinte egész biztosan találkozhatnak majd a döntőbe jutott csapatok, a többi szaktekintély maradjon egyelőre meglepetés.
A.I.: A döntőre igyekszünk meghívni a legjelentősebb magyarországi szaktekintélyeket. Bízunk benne, hogy idén is élnek a lehetőséggel.
Az uniós jog elsőbbségét feltételekhez kell kötni, nemzeti alkotmányos pajzsok elfogadására van szükség, és olyan bírókra, akik készen állnak alkalmazni – véli Anne-Marie Le Pourhiet francia alkotmányjogász, aki az MCC Reclaiming our European Future című nemzetközi konferenciáján járt hazánkban.
Az Egyesült Államok egyik vezető egyetemét a napokban Izrael-ellenes agitátorok szállták meg.
Az egyetemista nem tud arról, hogy az erőszakos aktivistákat érte-e bármiféle retorzió.
A bevándorló hátterű polgármester „személyes felelőssége egyértelmű.”
Indul a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nagy sajtóvisszhangot kiváltó tanárképző kara. Miért van rá szükség? Milyen lesz a jövő tanárképzése? Nánay Mihály történésszel, az intézmény rektori megbízottjával a kritikákról és a célokról beszélgettünk.
A partnereknek egyebek között közös vezetéknevük lehet, jogosultak lesznek özvegyi nyugdíjra.
Valószínűleg a közelmúltban készült a felvétel.
Több mint 50 millió ember lakóhelye van veszélyben, és nincs jele az enyhülésnek.
