Beleszállt az MCC kutatójába a Háttér Társaság – tippelhet, mi volt a téma
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
A visegrádiak integrációjának éppen az az erőssége, ami a gyengesége.
„A rotációs rendszerben, évente változó elnökség elsődleges feladatai közé tartozik a csúcstalálkozók és az alacsonyabb szintű egyeztetések kezdeményezése és megszervezése, a multilaterális szervezetekben (például az Európai Unióban és a NATO-ban) közös álláspont kialakításának elősegítése, külső partnerekkel közös találkozók (V4+) szervezése és együttműködés előmozdítása. Az együttes fellépéssel a V4-ek javítani képesek nemzetközi láthatóságukat és befolyásukat, s eredményesebben tudnak reagálni az aktuális kihívásokra.
Alapításakor a visegrádi együttműködés elsődleges célkitűzései jellemzően a rendszerváltáshoz, annak politikai és gazdasági askpektusaihoz kötődtek, melyek akár közös fellépés nélkül is elérhetők lettek volna. A legfőbb kivétel, és ilyen értelemben talán a közös platform legfontosabb motivációja az »európai politikai, gazdasági, biztonsági és jogalkotói rendszerekben való részvétel« célja volt.
A nyugati integrációs törekvéseket az Európa Tanácsban, az OECD-ben, a WTO-ban, a NATO-ban és az Európai Unióban elért tagsággal siker koronázta, ezért 2004 után nem csak politikai körökben, hanem a vonatkozó szakirodalomban is feletődött, hogy van-e értelme és alapja a további együttműködésnek.
A V4-ek megítélése azért nem egységes, mert az egyik oldalon hangsúlyozható a nemzeti érdekek elsődlegessége, a meglévő érdekkülönbségek közös cselekedeteket korlátozó hatása, az intézményesültség – egyéb regionális integrációkhoz képest is – alacsony szintje, a másik oldalon viszont felmutatható a közösen elért schengeni tagság, az uniós jogszabályokra, a költségvetésre, a migrációs válság kezelésére vagy éppen az Európai Bizottság legutóbbi elnökválasztására gyakorolt hatás.
A visegrádiak integrációjának éppen az az erőssége, ami a gyengesége. Az alacsony fokú intézményesültség, a valamely tagország számára érzékeny témák (pl. kárpótlás, Beneš-dekrétumok, jogállamiság, orosz kapcsolatok) kerülése miatt félig üresnek látszik, a rugalmasság, a közös pontok keresése és érvényre juttatása felől nézve viszont inkább félig telinek tetszik a V4-es pohár. Politikai akarat és a kormányok/országok érdekeinek függvénye, hogy ténylegesen mennyi tartalom fér bele az együttműködésbe, voltak időszakok, amikor több, s voltak, maikor kevesebb.”