A visegrádiak integrációjának éppen az az erőssége, ami a gyengesége.
„A rotációs rendszerben, évente változó elnökség elsődleges feladatai közé tartozik a csúcstalálkozók és az alacsonyabb szintű egyeztetések kezdeményezése és megszervezése, a multilaterális szervezetekben (például az Európai Unióban és a NATO-ban) közös álláspont kialakításának elősegítése, külső partnerekkel közös találkozók (V4+) szervezése és együttműködés előmozdítása. Az együttes fellépéssel a V4-ek javítani képesek nemzetközi láthatóságukat és befolyásukat, s eredményesebben tudnak reagálni az aktuális kihívásokra.
Alapításakor a visegrádi együttműködés elsődleges célkitűzései jellemzően a rendszerváltáshoz, annak politikai és gazdasági askpektusaihoz kötődtek, melyek akár közös fellépés nélkül is elérhetők lettek volna. A legfőbb kivétel, és ilyen értelemben talán a közös platform legfontosabb motivációja az »európai politikai, gazdasági, biztonsági és jogalkotói rendszerekben való részvétel« célja volt.
A nyugati integrációs törekvéseket az Európa Tanácsban, az OECD-ben, a WTO-ban, a NATO-ban és az Európai Unióban elért tagsággal siker koronázta, ezért 2004 után nem csak politikai körökben, hanem a vonatkozó szakirodalomban is feletődött, hogy van-e értelme és alapja a további együttműködésnek.
A V4-ek megítélése azért nem egységes, mert az egyik oldalon hangsúlyozható a nemzeti érdekek elsődlegessége, a meglévő érdekkülönbségek közös cselekedeteket korlátozó hatása, az intézményesültség – egyéb regionális integrációkhoz képest is – alacsony szintje, a másik oldalon viszont felmutatható a közösen elért schengeni tagság, az uniós jogszabályokra, a költségvetésre, a migrációs válság kezelésére vagy éppen az Európai Bizottság legutóbbi elnökválasztására gyakorolt hatás.
A visegrádiak integrációjának éppen az az erőssége, ami a gyengesége. Az alacsony fokú intézményesültség, a valamely tagország számára érzékeny témák (pl. kárpótlás, Beneš-dekrétumok, jogállamiság, orosz kapcsolatok) kerülése miatt félig üresnek látszik, a rugalmasság, a közös pontok keresése és érvényre juttatása felől nézve viszont inkább félig telinek tetszik a V4-es pohár. Politikai akarat és a kormányok/országok érdekeinek függvénye, hogy ténylegesen mennyi tartalom fér bele az együttműködésbe, voltak időszakok, amikor több, s voltak, maikor kevesebb.”
Ünnepélyes keretek között, telt ház előtt tartotta diplomaátadó ünnepségét a Mathias Corvinus Collegium június 11-én budapesti központjában. A végzős hallgatókat Szalai Zoltán főigazgató, Orbán Balázs kuratóriumi elnök és Tombor András alapító köszöntötte, akik a tudás, a közösség, a nemzeti identitás és a tehetséggondozás jelentőségéről beszéltek.
Bár a Sulyok Tamás államfő elmozdításához szükséges alaptörvény-módosításról egyelőre nincs hír, az utcán már tüntettek a szándék ellen. Magyar Péter gyors alkotmányozása az 1945 utáni európai jogtörténetben is példátlannak számítana.
„Felelősséggel tartozunk a nálunk tanuló több ezer diákért” – írták.
A tehetséggondozó intézmény felsőoktatási programja mindenki előtt nyitva áll.
Mentorálással, szakmai támogatással és havi ösztöndíjjal segítik a kiemelkedő középiskolás tehetségeket.
Nem csak a vita technikáját sajátították el a résztvevők, hanem azt a szemléletet is, amely a konstruktív párbeszéd alapja.
Mire számíthatnak a munkavállalók az új kormánytól a tőkével szembeni küzdelemben?
Az Alkotmánybíróságnak így joga és kötelessége fellépni minden olyan jogalkotói döntéssel szemben – akár a parlamenti kétharmados többséggel szemben is –, amely sértené az alkotmányos mérce egységét és tartalmát.
