A támadásokkal és vagdalkozásokkal nem foglalkozom – mondja lapunknak Kásler Miklós. Mit csinálna másképp egy újabb járvány kitörésekor? Lesz-e negyedik hullám? Miért nem engedik be a médiát a kórházakba? Ezen a héten az emberi erőforrások miniszterével olvashatnak címlapos interjút, aki azt is elárulja, hogy visszavágyik-e a gyógyításba.
„Az, hogy maguknak sorra beadatják az oltást, másokat pedig elbizonytalanítanak, rendkívüli felelőtlenség”
– fogalmaz a tárcavezető.
Vezércikkünkben, az Első karakterben Szalai Zoltán főszerkesztőnk a virtuális térben tett gesztusokról ír, kiemelve: ma nemcsak a kultúránkat és az életformánkat kell védenünk, hanem azt a közösséget is, amelyben élünk.
Közélet
Akadályozta-e az ellenzék a védekezést? Tudatos stratégia volt-e a keleti vakcinákkal szembeni kampány? Jó lépés volt-e a Fidesz részéről elhagyni a Néppártot? Közélet rovatunkban a pandémia időszakára visszatekintve, egy évvel a választás előtt ismét Lánczi Tamással és Závecz Tiborral elemeztünk.
A támadásokkal és vagdalkozásokkal nem foglalkozom – mondja lapunknak Kásler Miklós. Mit csinálna másképp egy újabb járvány kitörésekor? Lesz-e negyedik hullám? Miért nem engedik be a médiát a kórházakba? Ezen a héten az emberi erőforrások miniszterével olvashatnak címlapos interjút, aki azt is elárulja, hogy visszavágyik-e a gyógyításba.
„Az, hogy maguknak sorra beadatják az oltást, másokat pedig elbizonytalanítanak, rendkívüli felelőtlenség” – fogalmaz a tárcavezető.
Vezércikkünkben, az Első karakterben Szalai Zoltán főszerkesztőnk a virtuális térben tett gesztusokról ír, kiemelve: ma nemcsak a kultúránkat és az életformánkat kell védenünk, hanem azt a közösséget is, amelyben élünk.
Közélet
Akadályozta-e az ellenzék a védekezést? Tudatos stratégia volt-e a keleti vakcinákkal szembeni kampány? Jó lépés volt-e a Fidesz részéről elhagyni a Néppártot? Közélet rovatunkban a pandémia időszakára visszatekintve, egy évvel a választás előtt ismét Lánczi Tamással és Závecz Tiborral elemeztünk.
„A főpolgármester alighanem közös miniszterelnök-jelölt lesz, eddigi karrierje során pedig maximálisan kiszolgálta az őt támogató erőket” – mondja Lánczi, Závecz pedig úgy véli: a belső erőviszonyok folyamatosan változnak az ellenzéki oldalon, és aligha Gyurcsány Ferenc mozgatja a szálakat.
Az elhúzódó covidjárvány sem tudta meghiúsítani, hogy alapításának tizedik évfordulóját ünnepelhesse a Kemenes Cukrászat. A hazai középvállalkozás bolthálózatával együtt több mint száz főnek ad stabil munkahelyet, amit állami segítséggel és egy kis kreativitással sikerült megvédeni. Riportunkat olvashatják a cukrászdából!
„Büszke és hálás vagyok azért, hogy egyetlen cégdolgozónak sem lett anyagi gondja, és hogy nem kellett senkit elküldeni” – mondja az ügyvezető igazgató arról, hogyan vészelték át a járványt.
Gali Mátétól, a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársától, az MCC kutatótanárától a Bethlen-kormány száz évvel ezelőtti megalakulásáról olvashatnak.
„A jobb- és baloldali szélsőségeket egyaránt élesen elutasította, de sohasem vált a tömegdemokrácia támogatójává” – írja a volt kormányfőről véleménycikkében.
Az európai politikusok jelentős része már nem csupán burokban él, hanem minden eszközzel igyekszik fenntartani védettnek hitt környezetét. A küzdelemben pedig elsősorban az „ideológiai inkvizíció” végrehajtóira támaszkodik – írja publicisztikájában Hajdú András, az MCC Politikatudományi Műhelyének kutatója.
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója pedig arra emlékeztet: bár a baloldal már a kormányt vádolja tömeggyilkossággal, korábbi oltásellenes nyilatkozatai mai önmaga ellen tesznek tanúbizonyságot. „Megőrültek, vagy csak ennyire kétségbe voltak esve?” – teszi fel a kérdést publicisztikájában.

Külföld
Tíz évig tartó ádáz harc, félmillió halott, több mint tízmillió menekült, totális gazdasági és infrastrukturális összeomlás árán mára elhallgattak a fegyverek Szíriában. Az ország darabokra szakadt, újraegyesítésére pedig egyelőre nincs reális forgatókönyv. Külföld rovatunkban összeállítást olvashatnak az arab tavasz kudarctörténetéről, Demkó Attila pedig az Iszlám Állam tevékenységéről von mérleget.
„Az Iszlám Állam területi metamorfózisát fel lehetett számolni, áttéteit viszont nem lehet legyőzni, mert a mozgalmat olyan mély hit és elkö- telezettség hajtja, amilyen a nyugati világban felfoghatatlan” – írja az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője.
Joe Bidenék első nagy próbatétele az ideológiákon és propagandán túli valóságban az amerikai–mexikói határ: addig fogadkoztak, hogy megkönnyítik a bevándorlást, hogy a migránsok el is hitték nekik, és megindultak. Helyzetjelentésünket olvashatják.
Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatója véleménycikkében az amerikai külpolitika kapcsán írja: a stratégiai nárcizmus nem rendszerhiba, hanem a rendszer része Washingtonban.
Precedens & Makronóm
Jogállamot tilos jogállam ellenében építeni, a baloldali kampánystratégia kiötlői mégis ezt szorgalmazzák – Precedens rovatunkban megvizsgáltuk Fleck Zoltán jogszociológus és Vörös Imre volt alkotmánybíró javaslatait.
„Egy hibás bírói döntés normativitása nem abból a feszültségből ered, ami közte és a helyes döntés között feszül”
– írja publicisztikájában Deli Gergely, az Alkotmánybíróság főtanácsadója.
A demográfiai mutatók javulásában fontos szerepet játszanak a kormányzat családtámogatási lépései. A teljes fordulathoz azonban szükség van arra is, hogy megváltozzon a társadalom mentalitása – hívja fel Makronóm rovatunkban megjelent írásában Lovászy László Gábor, az NKE tudományos főmunkatársa, a Miniszterelnökség miniszteri biztosa.
Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés
Böszörményi Nagy Gergely ezen a héten Michael Walsh Last Stands (végső hadállások) című kötetét ajálja, amelyben az elismert komolyzenekritikus arra keresi a választ, mi vette rá a katonákat a történelem legvéresebb ütközeteiben, hogy esélytelenül is a végsőkig küzdjenek a hazájukért.
Uri Dénes Méhely a borbélyszalonok reneszánszáról ír jegyzetében.
Sopronból indult, beutazta a Jeges-tengert egy jégtáblákba fagyott hajón sodródva, felderítőrepülőkön ismerkedett az Arktisz zord világával, most pedig a Jeges-tenger partvidékére koncentrál Horváth Eszter dokumentarista fotográfus, akivel Feminens kisrovatunkban beszélgettünk.
Csuszló, rolni és a többiek: a székely vidék természeti adottságainál is fogva a technikai újítások tárháza volt egykoron. Ebből született a Fejezetek Székelyföld technikatörténetéből című kötet, amelynek szerkesztőjével, Márton Lászlóval Tudomány kisrovatunkban beszélgettünk.
Zilah, Szolnok, Budapest, Kaposvár, majd vissza a fővárosba, egyenesen a Nemzeti Színház színpadára – Barta Ágnest fiatal kora ellenére sok helyre sodorta már az élet. A színésznővel EÉlet rovatunkban rdélyről, Tisza-parti hangulatról, szabadságról, időszakos kiégésről, megfelelési kényszerről, a gondolat erejéről és a Vidnyánszky-féle színházi világról beszélgettünk.
A rovatban filmajánlóval készültünk: A vászon mögött – Hamis festmények igaz története című, az évszázad eddigi legnagyobb festményhamisítási botrányát feldolgozó dokumentumfilmet ajánljuk.
Arcél kisrovatunkban Németh László íróra emlékezünk. A rovat tárcáját Száraz Miklós György írta.
A lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatban az Ufi korábbi szerzője, Skrabski Fruzsina ír arról, mit nem érdemes elmulasztanunk a járványidőszakban.