Manfred Weber leleplezte a Tisza Pártot, cserébe Ceglédi azt leplezte le, mennyire porcelánbabaként bánnak Magyar Péterrel az ellenzéki lapok

Ezek valóban nem Magyar Péter napjai.

Melyik Győrfi Pál kedvenc mémje magáról? Mit gondol Köves Slomó a Soros-kampányról? Ki a legesélyesebb induló a CDU vezetői posztjáért? Mérlegen az arab tavasz, világgazdasági kilátások, Brexit, Capitolium-gate és társasjátékok – megjelent az Mandiner hetilap!
Legyen-e kötelező a koronavírus elleni vakcina? Tapasztalt-e mellékhatásokat az oltás után Győrfi Pál? Mit szól a róla készült mémekhez? Ezen a héten az Országos Mentőszolgálat szóvivőjével olvashatnak nagyinterjút, akivel Bill Gates mikrochipjéről, a vírusszkeptikusok meggyőzéséről és az oltási program részleteiről is beszélgettünk.
„Az oltást sok millió ember kapta már meg, és köszönik szépen, jól vannak”
– hangsúlyozza Győrfi Pál.
„Nem tapasztaltunk ilyen aggódást akkor, amikor Donald Trump megválasztása után Hillary Clinton hívei tömegesen zavarogtak Washington és New York utcáin” – írja vezércikkünkben, az Első karakterben Szilvay Gergely, aki a Capitoliumnál történt események kapcsán mutat rá arra, mi a probléma azzal, hogy mára a demokrácia valláspótlékké vált.
Közélet
A magyarországi zsidó közösség biztonságérzete az egyik legjobb Európában – jelentette ki Köves Slomó lapunknak adott interjújában. Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbiját a kilencedik alaptörvény-módosításról, Donald Trump örökségéről és arról kérdeztük, mekkora nyomás nehezedett rá, hogy antiszemitának nevezze a Soros-kampányt.
Közélet rovatunkban a Magyar falu programmal is foglalkoztunk, amely idén további elemmel bővül, ezúttal a kisboltok kapnak plusztámogatást.
L. Simon László író, országgyűlési képviselő a kultúra területén végrehajtandó idei feladatokról ír publicisztikájában.
„Amíg a liberális politika a nyugati világban a Twittert és a Facebookot politikai fegyverként használja, addig fennmarad a totális cenzúra” – mutat rá véleménycikkében Törcsi Péter, az Alapjogjokért Központ kutatási igazgatója az amerikai eseményekre reflektálva.
Külhon & Külföld
Negyvenévnyi hiábavaló kilincselgetés után a határon átívelő magyar–magyar összefogás hozhatja vissza tetszhalott állapotából Ipolyság Árpád-korban alapított premontrei kolostorát. Az épület történetéről és jövőjéről Külhon rovatunkban beszélgettünk Csáky Károly helyi történésszel és Orosz Örssel, a Sine Metu Polgári Társulás vezetőjével.
A tisztújító gyűlés előzményeiről és a jelöltek esélyeiről Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézetének igazgatója ír elemzésében.
Tíz éve óriástüntetések rázták meg az arab államokat: vaskezű vezetők, diktátorok buktak meg, sokan a demokrácia győzelmét ünnepelték – ám utána a szebb jövő helyett sok esetben csak káosz és még több szenvedés várt a sokat látott közel-keleti társadalmakra. Összeállításunkban mérlegre tettük az arab tavasz örökségét.
„Most végre megnyílt az út a progresszív dzsihád előtt. Bárki, aki nem hisz majd a demokrata célokban, és nem kiáltja elég hangosan a jelszavakat, náci áruló lesz, a Capitoliumban pózoló QAnon-sámán szövetségese” – írja Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatója véleménycikkében.
Precedens & Makronóm
Precedens rovatunkban az Egyesült Királyság és az EU közötti megállapodások eredményét tettük mérlegre.
A demokrácia mint eszmény fenntarthatóságát a felek vagy együtt biztosítják, vagy előbb-utóbb kudarcba fullad – erre mutat rá publicisztikájában Török Bernát, az NKE docense, aki az amerikai közélet és társadalom kettészakadásáről ír véleménycikkében.
A koronavírus ellen a vakcina, a válságkezelésben pedig egy másik recept segíthet: ha az állam bátran költ, és a jegybank támogatja ezt – véli az OECD vezető közgazdásza. Makronóm rovatunkban Laurence Boone, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet vezető közgazdászának prognózisait ismertetjük.
Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés
Böszörményi Nagy Gergely ezen a héten Kim Stanley Robinson, a nyugati félteke legnépszerűbb ma élő scifi szerzőjének könyvét ajánlja, aki szerint
A Feminens oldalán Keszei Bori operaénekest ismerhetik meg.
Bemutatjuk a budaörsi polgári repülőtér történetét, amely ugyan az összedőlés határára került, ám az utóbbi hetekben felcsillant a megmenekülés reménye.
„A jelen kusza darabjait a mostani gyerekek is elkezdik majd összerakosgatni magukban, ahogy tette ezt nagyszüleink, szüleink generációja, és tettük mi is kamaszként” – írja jegyzetében Máthé Zsuzsa, aki írásában arról elmélkedik, miként élik meg a gyerekek a koronavírus miatt megváltozott életet.
2020 őszére még a legelhivatottabb digitális nomádokban is maradt némi hiányérzet az online térbe száműzött megbeszélések és „találkozások” után. Létezik azonban egy sokat bizonyított offline elfoglaltság, amely garantáltan feldobja a klausztrofób mindennapjainkat – Élet rovatunkban megmutatjuk, hogy melyek napjaink legjobb társasjátékai.
A tavaly novemberben, életének kilencvenedik évében elhunyt Konok Tamás festőművész két nagyszabású budapesti kiállítását ajánljuk.
Arcél kisrovatunkban Mészöly Miklós Kossuth-díjas íróra emlékezünk. A tárcát Győrffy Ákos írta.
A lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatban Hegedűs Zoltán ír a virtuális szégyenketrecről, ahová azok kerülnek, akik különvéleményt fogalmaznak meg az ultraliberális világrend egy-egy „nagy vívmánya” ellen.