Politikai válság Romániában: a magyargyűlölő politikusok megóvták az Alkotmánybíróság döntését
George Simion beadványában azt állította, hogy az Alkotmánybíróság (CCR) december 6-i döntése rendkívül veszélyes precedenst teremt.
Rekordalacsony részvétel, vadiúj román soviniszta párt a bukaresti parlamentben, megőrzött RMDSZ-pozíciók – közösen értékelte a lezajlott romániai választásokat Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
A december 6-i romániai választások eredménye egy sikersorozat állomása, amely a nemzeti összetartozás évét koronázza, s amely a szeptember végi önkormányzati választásokra alapozva jöhetett létre – fogalmazott Potápi Árpád János, a Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel közösen tartott online sajtótájékoztatóján. Hozzátette: a választási hajlandóság rekordalacsony volt ugyan, de talán ez a járványnak is betudható, a magyarok által lakott térségekben ugyanakkor az országos átlaghoz közelített, azaz nem volt kirívóan alacsony. A nemzetpolitikáért felelős államtitkár a szerbiai és a horvátországi választási sikereket, a román helyhatósági választás kapcsán pedig Marosvásárhelyet külön is megemlítette.
Düh, kiábrándultság, félelem Romániában
Potápi gratulált a magyar összefogásnak és az RMDSZ-nek, mondván, a magyarság számarányához méltó eredményt ért el a törvényhozás mindkét házában az RMDSZ, a párt pedig megkerülhetetlen lesz a román kormánykoalíció szempontjából is.
„Reméljük, a 2021-es év valóban a nemzeti újrakezdés éve lesz”
– fogalmazott. Kelemen az eredményeket jónak nevezte, mondván, azok az arányos képviseletet biztosítják az elmúlt 30 év legalacsonyabb részvételi aránya mellett, utóbbiban szerinte a járvány mellett a politika iránti bizalmatlanság kérdése is közrejátszott.
Az államtitkár szerint két korosztály távolmaradása is befolyásolta az eredményeket: a 45 éves kor alatti korosztályé, amely a leginkább dühös volt a kormány intézkedései miatt: például, hogy miközben a gyerek nem járhat iskolába, a szülők nem mehetnek piacra, december 6-án azért mindenki menjen el szépen választani. És ott voltak a 60 év fölöttiek, akik nagy arányban maradtak távol, mert féltették az egészségüket, holott ők is jellemzően aktív szavazók szoktak lenni.
Hargita megyében és a csíki térségben magas volt a részvétel, Szilágy és Szatmár is jól szerepelt – tette hozzá. A politikus szerint azt is látni kell, hogy a nagyvárosi szórványban többen maradtak távol a szavazófülkéktől (mindezzel együtt megmaradt a huszonegy RMDSZ-es képviselő és kilenc szenátor – mondta el később a Maszol kérdésére); emlékezetes, Pászkán Zsolt politológus lapunknak úgy nyilatkozott, az RMDSZ 10 százalékot is elérhetett volna, ha jobban mozgósít.
Helyén kell kezelni a szélsőségeseket
A Mandiner kérdésére a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamentbe kerülése, illetve a fasisztoid jegyeket mutató szervezet közbeszédre gyakorolt hatása kapcsán Kelemen Hunor pártelnök úgy fogalmazott: az AUR egy rendszerellenes párt, amely egy olyan meglévő hálózatra épített, amely már az úzvölgyi temetőjárás révén is láthatóvá vált. Továbbá az egykori Nagy-Románia Párt "árvái" is úgy érezhették, nem elég nekik, amit a hagyományos pártok kínálnak. Ezt az érzést és tendenciát erősítette a járvány, amely a rossz kormányzati döntések révén aláásta a bizalmat, s így kerülhetett be a törvényhozásba az AUR.
„Ez valóban egy magyarellenes, ultranacionalista és szélsőséges nézetekkel átitatott párt,
az első nyilatkozataiból ítélve sok jóra nem számíthatunk, de nem szabad, hogy ez megriasszon bennünket” – fogalmazott a pártelnök annak az AUR-nyilatkozatnak a kapcsán, amely szerint az RMDSZ-t ki kell zárni a parlamentből. „Adnak majd nekünk munkát, de az a dolgunk, hogy megvédjük a közösségünket” – mondta Kelemen.
A közös siker közös érdek
Potápi kérdésünkre, miszerint a stabil kormány hiányában mit tehet a magyar fél azért, hogy a várható mindennapi csetepaték esetleges magyarellenes éle ne veszélyeztesse a már elért nemzetpolitikai eredményeket, programokat, úgy felelt:
de törekvés a nemzeti újrakezdés évében az eddigi programok újraindítás, illetve az, hogy a kialakított kapcsolatrendszer továbbra is életben maradjon. Mindez csak összefogással valósulhatott meg, s bár Romániával nem volt mindig felhőtlen a viszony, bízni kell abban, hogy Románia is belátja, erős Közép-Európa nem képzelhető el anélkül, hogy az egyes országok külön-külön ne legyenek erősek, ezért
Azon kérdésünkre, hogy mit tehetett volna az RMDSZ azért, hogy a magyarok magasabb arányban menjenek el szavazni, Kelemen úgy válaszolt:
hiszen a magyar és román szavazói hajandóság együtt mozog, ezeket nem lehet elszakítani, most nem sikerült megtörni ezt a trendet. Egyúttal determinált helyzetként írta le, hogy három magyarból kettő otthon maradt.
Szó esett még a Krónika kérdésére a Mentsétek Meg Romániát (USR) színeiben politizáló Dacian Ciolos magyarellenes támadásairól. Potápi úgy véli, remélni lehet ezen álláspontja felülvizsgálatát tőle, hiszen magyarok között nevelkedve ismeri a magyar embereket, és tán csitulnak részéről az erőteljes kampányhangok is, ha kormányzásra kerül a sor. Kelemen a kölcsönös tisztelet iránti bizalmáról beszélt, emlékeztetve, nincsenek illúziók, hiszen a korábbi Cioloș-kormány akadályozta meg a csíksomlyói búcsú UNESCO szellemi világörökségi listájára való felvételét, de még mindig jobb velük közösen kormányozni, mint sehogy.
fotó: Potápi Árpád János Facebook-oldala