10 százalékot is kaphatott volna az RMDSZ – Pászkán Zsolt a Mandinernek

Több szempontból is izgalmasan alakultak a Szent Miklós-napi román választások eredményei (a friss eredményekről bővebben itt olvashat); a lényeg, mint Pászkán Zsolt politológus azt lapunknak elmondja, hogy

noha szerinte mindenki arra számított, hogy négy év nyugodt építkezés következhet, most viszont úgy látja, ha létre is jönne egy koalíció, szinte biztos, hogy meglehetősen zaklatott belső harcok és külső, vagyis az ellenzék részéről érkező támadások kísérik majd a munkáját, legyen bármi is a felállás.

Iohannis iátéka

Mindeközben a véglegesedő eredmények alapján valószínű, hogy egyik párt sem érte el az 50 százalékot, ilyen szempontból érdekes időszak elé nézünk – fogalmaz a szakértő – az első próba egyből magának a koalíciónak a felállítása. Klaus Iohannis elnök így jogilag szabad kezet kap arra, hogy melyik pártból jelöl kormányfőt. Annak kicsi a valószínűsége, hogy a PNL-es kötődésű elnök az egyébként nyertes szociáldemokratákból választana valakit, amely párt természetesen hangosan fogja követelni ezt, a gesztus hiányában pedig az elnök elleni felfüggesztési akciót fog megpróbálni kikényszeríteni.

Márpedig ha az elnök a PNL-ből jelöl miniszterelnököt, a nemzeti liberálisok koalíciós partnerekre szorulnak majd, a Mentsétek meg Romániát (USR) igen borsos árat kér majd saját jelöltje, Dacian Ciolos visszaléptetéséért, ami nem biztos, hogy megéri majd nekik. Különösen, hogy még kell valaki, például az RMDSZ, egy PNL-USR-RMDSZ kormány ellen pedig beindul majd a kórus a parlamentben, hogy a „sovén” magyarokat nem szabad bevenni a koalícióba – összegzi a helyzetet a politológus.

Pászkán szerint végső soron addig húzhatják az időt ezzel, hogy 

a PNL meg abban reménykedhet, hogy egy sikeres járványkezelés és jobb körülmények között talán sikerül jobb eredményt is elérnie.

Feketeöves nacionalisták, szevasztok!

Ami még Pászkán szerint kiemelten fontos: az eddig alig ismert nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) bejutása véleménye szerint csak látszólag szól a magyarellenességről;

A párt inkább egyfajta ortodox konzervativizmust jelenít meg, amelyet az ortodoxia mellett a Nyugattól való elfordulás vagy akár szembefordulás fémjelez. Persze kérdés, hogy melyik elem dominál majd, de a politológus úgy véli, inkább a hagyományok iránt elkötelezett réteget akarják majd megszólítani, és a Nyugattal való szembefordulás törhet előre a romániai politikai közbeszédben, ugyanakkor elismeri, „elég fura figurák vannak a pártban”.

Erdély-Regát ellentét

Az AUR (a szerény rövidítés aranyat jelent) 

és egy olyan politikai ortodoxiát hozhat a parlamentbe, amelyre eddig nem volt példa, még a Nagy-Románia Párt részéről sem – véli, hozzátéve: az a réteg volt kiemelten aktív most, amely úgy érzi, magára hagyták őket a nagy pártok, és a vesztesei a közelmúlt eseményeinek. Hogy ez mennyire jelent vonzerőt a kiábrándultaknak, s egyúttal veszélyt a szocdemekre vagy a nemzeti liberálisokra, jó kérdés.

Mindeközben – mutat rá – a PSD megerősödött a Kárpátokon túl, délen, s főleg ott, ahol az AUR is: Moldvában. A PNL és az USR Erdélyben erős: ez eredményezhet ismét egy tradicionalista Regát és fejlettebb-felvilágosultabb Erdély szembenállást. Pászkán rámutat: az, hogy az AUR egyébként érdekes módon éppen nem Székelyföld közelében erősödött meg, ahol egyébként az akcióit – az úzvölgyi temetőjárás vagy a sepsi provokáció – lebonyolította, ugyancsak azt mutatja, nem elsősorban a magyarellenesség áll az ideológiája középpontjában.

Négy év múlva nagy baj lehet

Az RMDSZ a magyar többségű vagy erős magyar kisebbséggel rendelkező megyékben átlag közeli vagy az alatti részvételi arány ellenére nem szerepelt rosszul, noha szerezhetett volna sokkal több százalékot ilyen alacsony részvételi arány mellett – fejti ki Pászkán. A helyzet nem kimondottan rossz, négy megyében is a legtöbb voksot szerezte a magyar párt, de 

Pászkán szerint a következő időszakban ez lenne az összes erdélyi magyar párt és a magyar háttérintézmények feladata: ráfeküdni a szociológiai felmérésekre, és választ adni az emberek problémáira; továbbá jobban megszólítani a külföldön élő erdélyi magyar diaszpórát, és nem csak az utolsó két hétben próbálkozni ezzel; módszeresen építkezni, mert négy év múlva nagy baj lesz, ha ezzel elmaradnak.