Szóba került még az Országgyűlésben a járvány gazdasági hatása és a kilakoltatási moratórium

A kilakoltatás moratóriumról, valamint a koronavírus-járvány gazdasági hatásairól, annak kezeléséről volt még szó kedden napirend előtt az Országgyűlésben.

Jobbik: A járványügyi válsághelyzet végéig kell meghosszabbítani a kilakoltatási moratóriumot

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) elmondta, „katasztrofális gazdasági válságidőszak” elébe néz az ország, ezért azt szorgalmazza, hogy olyan kilakoltatási moratóriumot rendeljenek el, amely a járványügyi válsághelyzet végéig szól. Azt firtatta, miért nem terjesztik ki minden érintett társadalmi csoportra a napokban csak részlegesen meghosszabbított hitelmoratóriumot. Miért erősebb megint a bankok érdeke? – kérdezte. Hozzátette: „a végrehajtói túlkapások” ellen a Jobbik azt javasolja, hogy ne lehessen letiltásokkal sújtani a legkisebb nyugdíjat és a minimálfizetést. Szerinte miközben a Fidesz-KDNP harcos nemzeti retorikát folytat, gazdaságpolitikájában vegytiszta neoliberális szemléletmódot követ, bolsevik retorikával fűszerezve.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt mondta, már tavasszal felfüggesztették a magánszemélyek és vállalkozások március 18-ig megkötött tőke- és kamatfizetési kötelezettségét. A lakossági ügyfelek 65 százaléka, a vállalati ügyfelek négyötöde élt ezzel a lehetőséggel, ez több mint 2000 milliárd forintot jelent – részletezte. Kitért arra, hogy már tavasszal felfüggesztették a kilakoltatásokat, lefoglalásokat, adóvégrehajtásokat. Most meghosszabbodik a hitelmoratórium a gyermekes családok, a nyugdíjasok, a munkanélküliek, a közfoglalkoztatottak esetében – közölte, hozzátéve, a vállalkozások akkor kapják meg a hosszabbítást, ha bevételük legalább 25 százalékkal csökkent a járvány miatt.

KDNP: A járvány gazdasági feladatokat is ró az államigazgatásra

Vejkey Imre (KDNP) többek között arról beszélt, hogy a koronavírus-járvány elleni harcot sikeresen megvívta Magyarország, most pedig a második hullámmal küzd, amely az egészségügyi mellett gazdasági feladatokat is ró az államigazgatásra. Szerinte a járvány hatásait a kormány komplex intézkedéseivel mérsékeli. A gazdaságvédelmi akcióterv az adó- és járulékkedvezményeken, a hatékonyságnövelő és versenyképességjavító támogatásokon túl munkaerőpiaci lépésekkel is védi az elmúlt évtizedekben elért szép eredményeket – mondta. A baloldali pártokat arra kérte, ha nem segítik, legalább ne akadályozzák a vírus elleni védekezést.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára történelmi nagyságúnak nevezte a gazdaságvédelmi akciótervet, amely a GDP mintegy 20 százalékát csoportosítja át és eredményei jól látszanak. Közölte, a koronavírus-járvány elleni csatát Magyarország megnyerte, a baloldal azonban ennek érdekében semmit nem tett. Hozzátette: a baloldal hiteltelen, amikor a munkahelyek megvédésről beszél, hiszen amikor válságot kezeltek, újabb és újabb terheket tettek az emberek vállára.

Fidesz: Minden eszköz rendelkezésre áll a járvány elleni küzdelemhez

Halász János (Fidesz) úgy látja, hogy a koronavírus-járvány első hulláma elleni sikeres védekezés titka a gyorsaság volt. Tavasszal olyan terhelést kapott Magyarország, amely csak háborús körülmények között fordul elő, Magyarország összefogott és sikeresen védekezett – hangoztatta. Szerinte a második hullámra felkészült az ország, „védőeszközökkel állig felfegyverkezve állunk szemben a vírussal”. Szólt a nemzeti konzultációról, amelyben 1,8 millió ember vett részt. Hozzátette: a kérdőívet kitöltők véleménye egyértelmű: nem hagyhatjuk, hogy a vírus újra megbénítsa az országot, a gazdaságot, az iskolákat, a mindennapi életet. Nem lehet ugyanazt a taktikát alkalmazni, mint tavasszal; első az emberi élet védelme, de emellett a munkahelyeket és a mindennapi élet megszokott menetét is meg kell védeni – mondta. Úgy tűnik, ahogy tavasszal, úgy most sem lehet számítani a védekezésben a baloldalra – közölte.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint a nemzeti konzultáció eredménye alapján ott kell korlátozásokat bevezetni, ahol a vírus felbukkan. A hétfői adatokat ismertetve közölte, rendkívüli szünetet az összes óvoda 0,67 százalékában, az összes iskola 0,19 százalékában rendeltek el. Az ország iskoláinak bő 5 százalékában van olyan osztály, ahol digitális munkarend van, míg az iskolák 0,29 százalékában van teljes intézményre kiterjedő digitális oktatás – részletezte. Elmondta azt is, míg tavasszal az első hullámnak úgy vágott neki az ország, hogy 1,6 millió maszkja volt, most több mint 100 millió maszkja van. Tavasszal 20 millió pár kesztyű volt, most 95 millió pár van; az első hullámkor 2560 lélegeztetőgép volt, most jóval több mint 10 ezer van – tette hozzá. Beszámolt arról is, jelenleg 10 ezer ágy áll a koronavírusos betegek rendelkezésére a kórházakban, ezt ha kell, 20-30 ezerre tudják bővíteni. Közölte, egyértelműek a protokollok, előbb kevesebb intézményben koncentrálják a betegeket, és ha szükséges, akkor további 22 intézmény nyílhat meg, az orvosok, ápolók pedig oda vezényelhetők, ahol a legnagyobb szükség van rájuk.

(MTI)