Rálépett Bukarest a külhoni magyar értelmiség és munkásosztály torkára – Erdélyi '56
A zsugorodó, örökös kompromisszumoktól is felőrölt, de azért még élő erdélyi magyarság sorsa csak minket, magyarokat érdekel. Senki mást.
A zavaró módon odakerült spontán jelképek átkerülhetnek a Mária utakra.
A Madarasi Hargita csúcsának kompromisszumos rendezetté tételéről döntött a terület tulajdonosa, Imre Lajos Lóránd. A csúcsra az egyházi szimbólumok üldöztetése idején kikerült első kereszt mellett az utóbbi 30 évben elszaporodtak a spontán módon otthagyott jelképek is, melyek nemsokára áthelyezésre kerülnek. A csúcson néhány jelkép fog csak maradni, minden más pedig a Mária utak mentén kerülnek elhelyezésre.
A zarándokhelyen található első keresztet az 1980-as évek második felében helyezte oda a csíkmadarasi baráti társaság, amikor az elmúlt rendszer hatóságai nagy erőfeszítéssel üldözték a vallási jelképeket és szimbólumokat. A helyszín a kilencvenes években vált zarándokhellyé, ahol szeptember harmadik szombatján rendszeresen tartanak szentmisét. „Húsz évvel ezelőtt teljesen spontán módon kezdtek el kopjafákat elhelyezni a hegycsúcson az odalátogatók, ami az elkövetkező tíz évben senkit sem zavart, sőt meghittséget kölcsönzött a helyszínnek” – fogalmazott Imre Lajos Lóránd, a csíkmadarasi közbirtokosság elnöke. A tulajdonos szerint ugyanakkor idővel sokan „átestek a ló másik oldalára” és rengeteg olyan szimbólumot helyeztek el a csúcson, melyek már csak kövekkel lettek kitámasztva. „Noha vallási érzelmű helyszínről van szó, azért mégsem egy temetkezési hely, és nem is itt szoktak megemlékezni a hősökről. Amilyen szépen indult a kezdeményezés, a végére annyira rossz irányba fordult” – magyarázta Imre Lajos Lóránd.
A környezetvédők a szimbólumok elszaporodása után kezdték el szorgalmazni a megtisztítás gondolatát, tekintve, hogy egy Natura 2000-es területről van szó. A megtisztítás gondolatát azonban heves viták övezték. Az ellentétek feloldása érdekében kompromisszumos megoldással állt elő a közbirtokosság. Ennek értelmében azzal a megoldással álltak elő, melynek értelmében mindössze csak négy kereszt maradna a csúcson, a szentegyházi, a zetelaki, a kápolnásfalui és a csíkmadarasi, valamint a korábbi vármegyéket idéző hatvannégy jobb állapotú kopjafa, minden más pedig a Mária utak mentén kerülne felállításra. A viták elkerülése érdekében az utóbb említett kopjafákat egy független bizottság választaná ki, pusztán szakmai szempontok alapján, például hogy melyik milyen állapotban van. A hegycsúcson emellett a fennmaradó jelképek mellé felépülne a csíkmadarasi katolikus templom alaprajza is, a lehető legkörnyezetbarátabb anyagok felhasználásával.
A megállapodás értelmében idővel a csúcson maradó kopjafák is kicserélésre kerülnének jobb állapotúakra, melyekre az egykori vármegyék önkormányzatai helyezhetik fel majd jelképeiket.