Adjátok vissza az egeimet!

Kedves Olvasónk, hallotta már azt a szót, hogy Starlink? Ha nem, ne aggódjon: előbb vagy utóbb ön is találkozni fog vele – ha tekintetét még néhanapján (-éjszakáján) az égboltra emeli. Mondjuk szép tavaszi vagy nyári estén hullócsillagokat figyelve, éjszakai túrázva, fényszennyezéstől távoli helyeken csillagnéző kirándulásra indulva.

A Starlink a Dél-Afrikából Amerikába elszármazott, dollármilliárdos technológiai vállalkozó Elon Musk űripari cégének, a SpaceX-nek a műholdas projektje. Mit projekt, műholdak százainak, majd ezreinek fellövése a cél, amivel megváltozhat az öröktől fogva ismert csillagos egünk látványa. Pedig ha arra fogékonyak vagyunk, kevés megindítóbb dolog van a hétköznapokból, képernyőink, városaink fényköréből kiszabadulva, az utolsó utcákból is kisétálva éjszakai erdők, mezők közé lépni, majd egy tisztáson vagy a puszta közepén az égre nézni. Hiszen tiszta égbolt esetén ott ragyog akkor fölöttünk a Tejút, az ősi magyar néphagyomány csillagösvénye, a galaxis, amelyben létezünk – és ahol eddigi tudásunk szerint egyedül létezünk. Az emberiség élményanyaga a csillagos égboltról a legősibb civilizációs emlékeink közé tartozik, és a legkorábbi tudományos megfigyeléseket is inspirálta.

Azt mondják, kétezer-ötszáz és tízezer között mozog a tiszta égbolt esetén szabad szemmel látható csillagok száma. Szép szám, szép élmény – még akkor is, ha már évtizedek óta kósza műholdak is ott suhannak erre-arra az égen. Akár egy-egy műhold felfedezése is élmény volt – eddig.

Na de akkor mi is a baj a Starlink-műholdakkal? Az, hogy nagyon sok van belőlük. És nagyon látszanak. Panaszkodnak is a világ csillagászai. Már 422 van belőlük fellőve e pillanatban – és még több lesz a jövőben, hiszen kéthetente lövik fel az újabb sorozatokat. 12 ezer Starlink-műhold lesz a mostani és akár 42 ezer (negy-ven-két-e-zer) a hosszú távú tervek szerint. Úgy, hogy csillagokból ugye pár ezret láthatunk tiszta időben. Ki tudja, az utolsó természeti népek nem fogják-e új istenségnek, avagy információhiányos tömegek ufómegszállásnak látni a mostanában kibontakozó égi látványt? A Starlink-műholdak jellegzetes, akár kéttucatnyi, egy sorban haladó, átlagos csillagok fényerejével világító égi vonatját ma is szinte naponta meg lehet figyelni a magyar égbolt valamelyik sarkában – vagy a kellős közepén. Mi lesz akkor, ha már több tízezer műhold fog vonatozni keresztül-kasul az egész Föld égboltozatán? És mi lesz, ha az ártalmatlan (?) internetszolgáltató vagy tudományos célok helyett valami egészen másra fogja használni a mai vagy leendő gazdája és finanszírozója az egeinket behálózó, csillagainkat túlvilágító műholdrendszert?